Kályhahasználat 48 - Első tél

Kérdezgetik, főleg emailben, hogy akkor mi lett a történet vége, használjuk-e a kályhát stb...
Nos, nem tűntem el, csak sok minden más történt a nagyobb projekttel, azaz házprojekttel, aminek a kályha csak része volt, szóval azokkal voltam elfoglalva, dehát ígértem, hogy írok majd valamikor, amikor erre is marad időm....Íme.

December elsején beköltöztünk a házba, elég keményre sikeredett ez az ősz, megígértem magamnak, hogy ha beköltözünk akkor két hétig alszok, ezt többé kevésbé be is tartottam :-)

Hazajöttek a nővéremék, így másfél hónapig két család laktunk a házban, szóval a teszten nagyrészt átesett. A ház is, és a fűtésrendszere is. És úgy néz ki csinálja a dolgát.

Az építkezést persze sosem lehet abbahagyni, kialudtam magamat, utána építettünk a ház mellé még egy házat, könnyűszerkezetűt, hóból :-) Ez már hamar ment, 3-4 óra alatt meg lehet dobni egy ilyen iglut a gyerekekkel. Ráraktam a régi engedélytáblát, hogy nehogymár háborgassanak a tanácstól :-)

Azt hiszem írtam róla régebb, hogy a kályha m
ellett van egy tőle teljesen független fűtésrendszer is a házban, ami viszont már lefedi az egész házat, arra volt méretezve. Az egy fáskazán+puffer+bojler kombinációval, processzoros vezérlővel, most a tavasszal rákerül még a napkollektor is, szóval egy félautomata rendszer, igazából a fáskazános rendszerekből a legkényelmesebbnek mondható kiépítés(de sajnos nem a legolcsóbb :(      ), december első felében csak azzal fűtöttem, egyrészt tesztelés, másrészt padlószárítások végett is...Két bő hónap távlatából úgy látom, hogy csinálja az is a dolgát, kisebb-nagyobb finomhangolásokat még ejtettünk rajta menetközben. Pár szót majd arról is fogok írni, lévén fűtésrendszer, de most akkor lássuk a kályhát.

Karácsony előtt gyújtottam be először a tömegkályhába, tulajdonképpen bő másfél hónapja használom a tömegkályhát (de párhuzamosan a másik rendszert is, ui. abba kötelező begyújtani a használati melegvíz szempontjából). A padlófűtés-köröket lehúztam a nappaliban, és a szobákban, amiket a tömegkályha lát, és meghagytam a két távoli szobában, amit viszont nem lát a tömegkályha + a csempézett felületeken, a két fürdőszobában is. Így kialakítható egy egyensúly.

Ha nem lenne szükség fával használati melegvizet előállítani és nem merülne fel az igény pld. a fürdőszobák padlóinak a felmelegítésére, és a ház csak akkora lenne amit belát a tömegkályha, akkor úgy gondolom, hogy takarékosabb a tömegkályha a fáskazános rendszernél. És nemcsak azért, mert az automata vezérlés megkíván kicsi "pazarlást" is a fáskazános rendszernél, mint pld. a kazánvédelmi funkció miatt "bennedöglik" a kazánba X liter melegvíz, elég sok kimegy a kéményen is, a fáskazán füstcsöve biza forró amikor dübörög ott a tűz. De egy másik paraszti észrevétel is van: egyszerűen látom mennyi fát rakok az egyikbe és mennyit a másikba....És mennyi hamut hordok ki.
És a mérleg a tömegkályha oldalára/javára billen úgy látom. Csak egy alapadatként: egy hónap tüzelés után (napi 1x gyújtottam be) a tömegkályhában 20-23kg fával, és kb. fél-háromnegyed vödörnyi (10 litres vödör) hamut tudtam kitakarítani a tömegkályha hamuzóteréből. Hagyhattam volna későbbre is, mert annál nagyobb a hamuzótérfogatom, de kíváncsiságból kitakarítottam. Ez így persze valamennyire szubjektív, mert famennyiség stb... össze kellene adni...csak észrevételként írtam le.

Megint egy másik észrevétel:amikor félig pakolom meg a kályhát, akkor a feketesütő enyhén kormos. Mint pld. ezen a képen:

 Amikor pedig megpakolom rendesen, akkor kifehéredik, azaz kiég. Mint ezen az alábbi képen:

Ez a tehéntúrós lepény egy ilyen mennyiségű fa leégetése után készült. 

Ami így égett:

Ezt az alábbi adagot pld. lemértem, ez felel meg a 22,5-23 kg-nak amire a tűzteret méreteztem, tehát ez a normál teliadagja a kályhának, ennél persze lehet tenni kevesebbet is és többet is: 

A nagyobb adagra vigyázni kell mert szétfűti a kályhát, nagy tűz után láttam mikrorepedést megindulni a két tűztérajtó közötti egyik fugában, ami a tűz alábbhagyásával vissza is húzódik, azt most nem tudom megmutatni, mert nem látszik, legközelebb mikor meghajítom még a kályhát akkor lefényképezem, hogy látszodjon a jelenség. Ez a normál kategóriában fut, Lars is leírta az egyik levelében amit az MHA-nak írt. Szóval ismétlem, másfél hónap tüzelés után, nem repedt meg a kályha, azt mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a nagy fémlap(amire az ajtót fogattam) és a téglafal közé betett fehér kőzetgyapot paplan vastagságából sokat nem érdemes lefaragni, az védi ilyen szempontból a kályhát.


Magáról az égésről bevágnék ide két képet, remélem látható, ahogy a másodégési-levegőt szolgáltató lyuk funkcionál: a felfele áramló gázáramba, belövell az oldalról jövő levegő is:

kinagyítva kb így:_

Az áramlástechnikai méretezés szerintem talált, a tavaszi próbatűznél még volt a kondenzáció, ami aggasztott, viszont az azóta megoldódott.
Egész pontosan a decemberi első begyújtásoknál még visszacsorgott valamennyi kondenz a pohárkába, de pár nap múlva megszűnt teljesen. Gondolom az őszi párás-nedves levegő bejuthatott a kinti levegegőbevezető nyíláson és megpárásíthatta belül a kályha járatainak a falát, aminek ki kellett száradnia, utána minden rendben volt.

Ebből azt a következtetést merem még leszűrni, hogy az ellenállásszámítások nagyjából jók voltak, úgy volt kiszámítva, hogy "épp érjen ki" a füst nagy kondenzlecsapódás nélkül, és ez épp a határon össze is jött. Hogy a határon, az jó is, így biztosabb vagyok benne, hogy nem sokat pazarolok, eléggé ki van "facsarva" a füst.

Az itt lévő dolgokhoz tegyük hozzá még azt az információt, hogy legnagyobb igyekezetemre is még csak félszáraz fával tüzelek (de nevezhetjük akár félnedvesnek is), nem volt időm a fával sokat bíbelődni, kereken egy évvel ezelőtt(előző karácsonykor) volt levágva a lábáról és kint tartom most is, valamennyire letakarva, az alól húzigálom ki és vágok össze belőle egykét hétrevalót. Kb. így néz ki most, majd lesz ez másként is, fatartó, előtte 2 évvel megvéve stb..mint a könyvekben...

A nagy tűztérajtó levegőöblítése nagyjából összejött, úgy gondolom, szóval nem kormosodik az üveg, egy hónap használat után is kb .így nézett ki, mint pld.ezen a képen amit ma fényképeztem, a tűztér fala pedig fehér:

A sütőajtóról mindez már nem mondható el, az kb. így néz ki kívülről, be kell világítani, ha látni akarom a kalácsot vagy a kenyeret.

Azt biza, mert sütöttünk benne kenyeret. Ilyet: 

Ez nem a kovászos-pityókás házikenyér, de az mondjuk a tésztarecepttől függ, ez egy gyorstalpalós kenyér, amilyet az elektromos kis kenyérsütőkkel is lehet sütni. De a tömegkályhába is bármikor be lehet dobni. Nem kell hozzá áram...

Kipróbáltuk a kalácsot is:

Ami nagyon finom lett. Egy nagy tűz után készült az is, 15-20 percet volt a kemencében. Finom, puhabelű...

És a túróslepény sem rossz, szépen átsült, mondjuk a feleségem szerint a tészta-receptjén még kell finomítani, nekem és a nagyfiamnak viszont elsőre is nagyon ízlett...

Na, rövidebbre fogva: szerintem a kályha kb. hozta a formáját.

A hőkomfortja megfelel kb. annak amiket mondanak róla, nem túl meleg, de egyenletes, a tűz leégése után pár órával kezd melegebb lenni, 4-5-6 órával utána kellemesen sugároz, úgy, hogy elsétélok mellette ingujjban 3-4 méter távolságban és érzem a kellemes sugárzását, 24 óra múlva a felületét megtapintva még mindig kellemesen meleg, és melegít. Kifűti azt a teret (70-80nm) amire számolva volt. Gyerekkoromban csempekályhánk volt, Anyósom most is azzal tüzel, szóval tudom kb. mik a különbségek. És vannak.

A kicsi fiam mindene, nagyon szeret a közelében császkálni, ha el is unnám a begyújtást miatta nem teszem:

Ugyanakkor kellemes hangulatot ad a háznak, nem bántuk meg, hogy egy kandalló helyett ezt az utat választottuk.

Egy szó mint száz, továbbra is merem ajánlani, aki ilyesmiben gondolkozik, építse meg, vagy építtesse meg, nem fogja megbánni.

A magyar neten szakmai berkekben sajnos elég rossz a hangulat még most is ezt a témát illetően (DIY) , és nem akar javulni az aktuális hangadók miatt, de én továbbra is úgy gondolom, hogy meg lehet oldani házilag is. Nem egyszerű, de meg lehet.

Ez a kályha sem lett tökéletes, de szerintem jó. És csinálja a dolgát. És zárójelben még tetszik is.

Az egy az egyben átültetésre azért én sem buzdítok senkit, mert szinte minden helyzet egyedi, és ez sem egy teljes dokumentáció, ebből is hiányzanak elemek.

Úgy gondolom, hogy az áramlástechnikai méretezések rendben vannak, viszont jó volna kiegészíteni még anyaghasználattal és a tűzterekről kapott további információkkal.

Jó tudni, hogy habár ez a kályha a Lars modellje alapján épült, én nem láttam egyetlenegy "szaki" által készített 6kw-os kivitelezést sem (3,6-4-eseket láttam a neten, amit a téglaméretek, felület nagysága alapján saccolok, és Libik is ilyet dokumentál a könyvében). A tűztér össztérfogatát azt kiszámoltam, de a tűztér arányait pld. csak megsaccoltam, azaz a Lars féle, általam látott tűzterek méreteit extrapoláltam, arányosan nagyobbra raktam... Megtörténhet, ha vannak erre még szabályok, ha valaki megtudja a tuttit írja még hozzá a doksihoz akár egy blog formájában és kerekebb lesz a kép.

És az anyaghasználatot is, ott sem kaptam elegendő infót a neten és jobb híján improvizáltam is, ami lehet ha működik, de az is lehet, hogy van rá jobb/olcsóbb megoldás, ami szintén ugyanúgy működik.

Ezeket az infókat sajnos nagyon védik, még olyat is hallottam, hogy (Magyarországon) a szaki éjszakára letakarta a kályhát, hogy az inas ne tudja kielemezni mi van belül...

Az a helyzet, hogy azzal takarózni, hogy meg akarjuk védeni a hazát és az embereket és ezért nem árulunk el semmit, az badarság. Mert az emberek úgyis fognak építeni ilyet. Ha lenne infó, akkor  kevesebb hibával. Ha pedig ott az infó és nem veszik figyelembe, az már a saját problémájuk.

De megtörténhet az is, hogy a workshopon való jópofizás jobb business mint kályhát építeni még akár nagyon drágán is. Tudni kell, hogy biza a kályhaépítés eléggé "munkás". Aki nem tudja, az megtudja miután nekifog. 

Nem tudom mi a szitu, de mindenképpen sajnálatos.

Magyarországon médiaberkekből szivárgott be ez a fogalom a köztudatba, és egy Do It Yourself fórumon kezdett el belőle nagyobb port kavarni Sz. Péter(Isten nyugtassa), a referenciába DIY blogokat adott meg: 

("Itt egy autentikus vázlat: www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd további linkek: www.diymasonryheater.blogspot.com/ http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html üdv: V11"), és médiás háttérrel akart nekifogni kályhát építeni. Viszont az átlagnál több infóval rendelkezett.

 És persze belebonyolodott ő is mint sok más, elment egyik workshopra, másodikra, elment Dániába stb.. Mert valahonnan meg kellett tanulja, ő ezt már nem tudja elmondani nekünk, de vele takarózni szintén gerinctelenség. Másként is ő már túllépett azon a szinten, hogy hobby, ő már pénzért is épített kályhát. És valószínű céljai voltak a témával. Mert ezzel a témával érdemes és kell is foglalkozni. De azt ne feledjük, hogy DIY fórumot indított a téma kivesézésére, ami átfajult azóta, hogy manapság tabu erről nyilvánosan beszélni, az érdeklődők is ezért írnak emailt, mert nem mernek erről nyíltan beszélni.

Az, hogy netről nem lehet megtanulni kályhát építeni az szerintem emeletes badarság, sajnos az a pár szaki, aki tud tömegkályhát építeni, az foggal-körömmel védi még most is a vackát, annak ellenére, hogy ezt nem ismerik el nyilvánosan. Amit csinálnak az sztem nem helyes. Nem értek egyet az általuk vallott dologgal, hogy "szívműtétet lehet végezni neten keresztül", mint ahogy sok mindent meg is csinálnak a neten az orvostudományban, de tömegkályhát építeni azt nem. Meg, hogy "az IT az más", mert az is tény, hogy általában az IT-seknek lépi át ez a dolog az ingerköszöbét. Tudni kell, hogy vannak IT területek, amelyek 1000x komplexebb dolgokat igényelnek mint egy tömegkályhaépítéshez szükséges információk egybevéve. És nem a weboldalkészítésre gondoltam, sokak azt hiszik erről szól az IT és még oktatják is, azaz hangosan kimondják. IT-ban olyan dolgokat is meg kell oldani, amiktől emberek élete függ, lásd veszélyes területek alkalmazás stb...Igazából messze sem kell menni: a fáskazános vizes - pufferes rendszerek automatizációjánál használt mikroprocesszoros vezérlőt IT-sek programozzák, és biza egyrészt attól is függ, hogy elszáll vagy nem a kazán egy túlfűtés esetén. De ezt csak azért mondom épp, hogy a témánál maradjunk. 

Szerintem a tömegkályha egy nagyon bonyolult dolog és felkészülést kér, szóval komolyan kell venni, de viszont azt meg lehet tanulni. Csak egyelőre még hiányosak az információk amelyek szabadon elérhetőek. Helyette viszont megy a duma a "csodát tehet a tömegkályha" stb. címszókkal....

A tömegkályha nem csoda. De egy nagyon jó kályhatípus, azoknak akikhez passzolnak az alaptulajdonságai. Szóval le kellene szedni ezt az utolérhetetlen csalit az égből, amit az emberek orra előtt vonszolnak, és közelebb vinni az emberekhez. Úgy, ahogy van a valóságban. 

 Én úgy is mondhatom, hogy kicsikanállal szedtem össze a netről ezeket az infókat, és még mindig van/lenne összeszednivaló. De csakazért mert védik. Nem azért mert netről megtanulni nem lehet. Meg lehet, ha le van írva a hogyan és a a mit.

Úgyhogy hajrá tovább...

Kellemetes melegedést.

p.s.

S ja, ha netán akadna olyan egyetemista (építész vagy mittudoménmilyen szakon), aki témájának  szeretné kitűzni a tömegkályhát, én szívesen megengedem, hogy lemérje, hosszanmérje és a valóságban dokumentálja: ha jó azt, ha rossz azt..csak, hogy tisztuljon a kép...

Biztos több haszna lenne, mint megírni egy 'Csodát tehet a tömegkályha' cikket....

Kályhaépítés 47 - Első begyújtás, avagy próbatűz avagy szárítótűz

Az egyik szomszédom nézegette a kályhát és azt mondta tiszta jó ez a kályha, ha netán nem is fog működni dísznek is megteszi a nappaliban :-) Oztán elkacagtuk.... picit drága dísztárgy lett volna...

Nos, úgy néz ki, hogy nemcsak dísz lesz belőle, fűteni is fogunk vele :-)

Tegnap megtörtént az első begyújtás, és jelentem: megy mint egy svájci óra.

Jópáran várták az első begyújtást, így ígéretemhez híven készítettem egy videót is, hogy a többi mellett legyen ez is dokumentálva.

Imhol:

2017 március 27, egy tavaszi napsütéses napon ment a teszt, kinti hőmérséklet 3,5 -4,8 fokok között zajlott az égés időtartama alatt, házon belül pedig 9 fok körül volt.

Kb 5-6 kg fát, bükkfát raktam bele, a tetején egy kis fenyőfa gyújtóssal.

Lezártam a benti levegőellátást(hamuzó + nagyajtón a lyukacskákat), és csak kinti levegőellátással ment a teszt...a teljes égés vajmi 50 percet tartott...

(csak zárójelben írom: ma megismételtem a begyújtást csak belső levegővel és úgy is rendben, annyi különbség, hogy úgy 5-10 perccel tovább tartott az égés, lehet ha nem épp annyi fával történt, kevesebb gyújtóssal indult talán...vagy kisebb slunggal jött bentről a levegő, nem tudom..)

A telefonomon elindítottam egy stoppert, ami ment elejétől a végéig, és amit közbe-közbe megvillantok a videóban, ezt azért, mert az 52 percnyi égésről csak mintavételeket vettem, összesen 16 percnyit, ennyi a videó hossza, hogy a fontosabb momentumok látszodjanak.

A kályha valószínűleg csontszáraz volt, hisz tavaly óta ott gubbaszt, a segédkémény még viszont friss, és a felső 3-4 sora szinte tömörben van kirakva agyaghabarccsal, szóval az belől még tutti, hogy csuromvizes, amint a videóból is kiderül. Teljes megrakással nem akartam így elsőre meghősokkolni a kályhát, majd lesz teljes megrakás is..

Amit én tudni akartam ettől a próbatűztől az az, hogy kimegy-e a füst.
Nos, szerintem kimegy, semmi visszafüstölés nem történt, annak ellenére, hogy ez a napsütéses tavaszias idő nem épp a legkedvezőbb neki, a téli hidegek ennél már csak jobbak lesznek.

A számítások
/ ha visszanézzük a kályha nyomásveszteségéről írt bejegyzést (http://tomegkalyha.blogspot.ro/2016/04/szamitasok-12-kalyha-nyomasvesztesege.html )  /

kinti +10 fokig garantálták a működést, szóval a plusz 5-el paramétereken belül voltunk.

Első benyomások: titokban (naivan) reménykedtem, hogy a sütőajtó korommentessége nálam hátha összejön, de úgy néz ki a fekete sütő nálam is fekete lesz (ezt nem szégyenlem, sztárszakik sem garantálják az üveg korommentességét) (esetleg fórumokon dől a szöveg az ablaköblítésről, de ha vallatásra kerül a sor akkor nem, ez személyes tapasztalat). Azért sem aggaszt ez a dolog, mert ugyancsak láttam sztárszaki kályháját első begyújtás után koromfeketén. Csakhát különböző mítoszok keringenek a neten a tömegkályháról, hogy "elpárologtatja a fát" meg miacsoda, nos én hasonló mítoszokban nem hiszek.

Szerintem mítosz az a tömegkályha, amelyikbe a fehér abroszt meg lehet forgatni és tiszta marad, de ha valaki tud ilyet legyen szíves dokumentálja, hadd tanuljon a nép :-)


Második dolog, ami viszont így elsőre féligmeddig aggaszt,  az a videó 14:40 percénél, azaz az égés 40. percénél következett be: 40 perc égés után kicsorgott seperc alatt 0,8 deci kondenzvíz a kéményből. (tegnap még nem tudtam, ui. a földre csorgott ki, ma viszont megismételtem a begyújtást és kifogtam egy pohárkába: ugyanaz történt, az égés 40. percénél visszafolyt a Leier kéményből szűk deci kondenzvíz...

Eleinte megijedtem, de oztán rájöttem, hogy ez nem lehet az égésből, ez esetben ui. egyrészt hamarább és folyamatos kellett volna legyen, márpedig csend volt 40 percig és olyan szépen füstölgött a kémény :-)

Én ezt két dologgal magyarázom: a segédkémény amikor felmelegedett kezdte kiizadni a belsejében lévő még nyers agyaghabarcsvizet, meg is sötétedtek azok a téglák és izzadtak lettek a végére. Szóval feljött belőlük (a köztük lévő még friss 3-4 sornyi agyaghabarcsból) a víz a felszínre. A 40 perc azért kellett, hogy felmelegedjenek a téglák annyira. A másik, ez csak pici ráadás, hogy a fa sem volt száraz, kintről szedtem Apumtól az udvarból, letakarva volt, de most a tavasszal már volt egy jópár zuhé és elég magas páratartalom, tutti, hogy szedett magába vizet, amint azt a mai ismétlésen is megfigyelhettem, gőzölgött égés közben rendesen. Épp annyit nem, hogy csorogjon, de a füst vegyült gőzzel, láthatóan.

A 40 perc késleltetés viszont azt jelenti számomra, hogy a felmelegedett vizes 3-4 téglasor a bűnös érte.

A kémény füstje mint a videóban is látszik, végig fehér, olyan fázis is volt, hogy alig láttam, ok, kis mennyiségű tüzelővel történt a dolog.

Lehet ha nem állok neki mostmár kiszárítótüzelni a kályhát, mert fűteni már nem kell a házban és épp elég dolgom van más, node ez a sztory az új fűtési szezon kezdetekor úgyis ki fog derülni.

Én merem remélni, hogy az általam feltételezett forgatókönyv fog lezajlani ősszel is.

Azt is dokumentálni fogom, illetve a szezonbeli tapasztalatokat is.

Apropó: így néz ki a tűztér és a sütő az első két napi tűz leégése után, a feketesütő fekete, ismétlem nem fehér hanem fekete :-)   :

Szép nézni a videót, ahogy a lángok nyaldosnak...de számomra az első begyújtás csak azt az alapvető, de fontos információt hordozta, hogy kimegy a kályhából a füst. Csak ennyit. Ez a minimum egy kályhától ugyebár. Szóval a minimumteszten szerintem átment.

Esetleg kis plussz, paraszti logikával: ha kimegy a füst és annyi járaton hosszanvándorol, akkor legalább egy fémkandallónak meg kell feleljen hőkinyerés szempontjából.

Viszont a kályha és égés hatékonyságára vonatkozó információt én ebből nem tudok (és nem is tudhatok) levonni.
Talán majd az első 5 év szezonfűtési tapasztalat ad erről is némi infót.

Vagy ha valaki besegít, hoz egy mérőműszert és hosszanmérjük. Dokumentálva. Én állok elébe. Csak mert jobb a mért dolog mint bármi más duma...

A-tól Z-ig hosszandokumentáltam a kályhaépítést, azt hiszem az utolsó téglájáig és csavarjáig, méréssel viszont kerekebb lenne a kép, az tény.

Addig is minden jót!

í

Kályhaépítés 46 - Kémény és segédkémény befejezése

Van egy tartozásom, azazhogy befejezem a blogon a kályhaépítés-közvetítést, begyújtási teszttel együtt. Illik betartani.


Eltűntem a télen az építkezéssel, de nem örökre.
Szóval nem, nem, ..., nem felejtettem el.

Nyugi, én is kíváncsi voltam/vagyok a kályhára, de nem annyira. Hálistennek jó telünk volt. Az időjárás akadályozott a házépítési dologban, de nem haragszom rá. A fontosabb dolgokkal tudtam haladni házügyben is..

A tél legyen hideg, a nyár meleg. Az a dolga. S a kutyának, hogy ugasson.

Egyszóval úgy lefagyott decemberben, hogy tavaszig nem olvadt ki, a kéményem ott maradt a tetőcserépig kirakva, s várta a tavaszt.

Tavasszal pedig várta a szabadidőt s azt a 3-4 nap esőmentes időszakot, amikor kirakhattuk. Szinkronizálva másokkal is. Ui. a tetőn a 22-es kémény betontéglájának a rakosgatása nem egyemberes feladat.
No de a héten megtörtént, volt 3 napsütéses napunk és megrittyentettük a két kéményt (a nagyobbik a tömegkályhakémény, a kisebbik az másfajta :-) a pincéből érkezik).

S íme, lett két irdatlan, kétlövetű fegyver a tetőn:

Még régebbecske összekötöttem a kályhát a kéménnyel, azaz megraktam a segédkéményt is, de nem számoltam be róla, de mivel ez is a kályha része, azért ne maradjon ki.

Először is Ignácz bácsi csatornással hajtattam az alábbi összekötő csövet, úgy hogy a 22-es kémény kerámiabekötés elemébe kotyogva belecsússzon  és még a kőzetgyapot is férjen be tömítésnek.
Megfúrtam és hegesztettem hozzá az alábbi kart, meg elzáró lapocskát 3mm-es lemezből..

Előtte persze megmértem a bekötés dőlésszögét, az elv az volt, hogy a kar vízszintes, azaz stabil pozíciójában a súber nyissa a füstjáratot, az instabil, azaz függőleges pozícióban pedig zárja:

A végeredmény ezen a videócskán látszik:

 S kiraktam a segédkéményt az alább látható módon:

 

A két kémény közötti részt befalaztam,

de mivel a nagyobbik fiacskámnak már voltak régészeti tapasztalatai (dinoszaurusz csontot kerestünk, és biza nehéz volt találni, így egy játéküzletben lévő csomagról piszkáltuk le a "földet"), na szóval úgy döntöttünk, hogy a régészek munkája nehéz és ezért megkönnyítjük.

Ezért egy Tokaji Szamorodni Édes palackba egy titkot zártunk el, amit befalaztunk a kályha mögé.

Egész pontosan két titkot, mivel mindkét kisfiam írt valamit egy papírdarabra, arról amit éppen gondolt, és bedugtuk, vízhatlanba csomagoltunk és befalaztuk.

Nem árulom el, hogy mit.

Az biztos, hogy ha jópárszáz vagy ezer év múlva itt régészeti ásatások folynak, akkor tudni fogják a fiacskáim nevét, korát, és mély gondolataikat..

Na meg, hogy mindez mikor történik az időben!

Radiokarbon módszerrel sem kell bajlódniuk.

És persze lesz ott országcímer is, hogy pontosan tudják hová tartozunk.

 

p.s.

Közben elkészült a közfal is amibe a kályha "beleszövődik", de nincs képem róla, majd később hozom...Úgyis lesz még egykét művelet, arról ahogy a kályha  a "környezetébe simul".

Pár nap múlva meggyújtom az első tüzet is, arról is beszámolok.

Most még nem, mert a kémény kerámiaelemeinek 10 nap a teljes kötési ideje, szóval várok még pár napot.