az első tanulság a kályhaépítésből máris levonható:
ami egyszerűnek tűnik egy CorelDraw rajzon, biza okozhat gondot a kivitelezése, amikor ki kell rakni téglából.
Olyannyira, hogy szinte kénytelen voltam változtatni a kályharajzon.
Adott a képen látható 2 levegőbevezető fémcsatorna a padlóba lefogatva, a 2 nyílás a tűztér háta mögött lesz, a füstgáz pedig el fog haladni a fémdoboz felett:
Ez utóbbi fotón látszik, hogy a kétfalú tűztér külső fala, ami élére rakott samottéglából lenne, a két vasszerkezetre kellene támaszkodjon.
A bibi az, hogy az egyik csatorna (baloldalsó) még hagyján, befalazható könnyedén, lévén, hogy áthidalható egy kisméretű samottéglával is, viszont a nagyobbik fémdoboz az már nehezebben, ráadásul még falsarokban is van.
Lévén, hogy a fémdoboz fölött el fog haladni a füstgáz, aminek hőmérséklete akár 300 fokig is felmehet, az a fémdoboz nem elhanyagolható tágulásnak lesz kitéve, és úgy gondoltam, hogy a rajta fekvő, élére rakott samottéglafalat jó eséllyel megemelgetheti, össze valószínűleg nem dőlne, de megrepesztheti a fugáknál, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy a bejövő égési levegő belevegyülne a füstgázba, könnyebb neki a direkt úton mennie a kémény felé, mint át a hamuzón, tűztéren keresztül.
Ami biza egyáltalán nem lenne jó, szétbarmolná a kályhát úgy gondolom. Farcs levegőt szívna így a kémény, s a tűztérben sem lenne meg a szükséges szívás...
Úgyhogy valami más megoldást kell kitaláljak oda...Samottéglából kirakva az a sarki rész mindenképpen sérülékeny lenne, elronthatnám vele könnyedén az egész kályhát.
Futottam egy gyors kört a neten, és úgy néz ki, hogy tűzálló betonnal fogom megoldani (drága cucc a hőálló beton, dehát ez van, nem fog kelleni olyan nagy mennyiség, muszáj lesz bevállalnom).
Abból megpróbálom kiönteni azt a vasas zónát körülvevő részt, lehetőleg úgy, hogy a levegő ne nagyon tudjon hátrafelé menni és keveredni a füstgázzal. Mindenképpen könnyebb lesz megoldani mint samottéglafalazással, úgy gondolom... Azt írják róla, hogy vasat nem nagyon illik tenni bele, így anélkül teszem, lehetőleg olyan vastagságban öntöm, hogy a fémdoboz áthidalásánál tartsa meg a rá nehezedő falat (szinte 2m magas fal lesz felette samottból).
Most hétvége, de holnap rendelek valahonnan, valszínű ez a a Romstalnál kapható lesz...
http://www.romstal.ro/beton-refractar-pt-reparatii-focar-cazane-cimentagregat-sac-25-kg-temp-1200c-p520.html?gclid=Cj0KEQjwhZm7BRCUyfS6ho2VjOEBEiQAumpGMkQzpmBtYoD7oWPHjpc9oDm172RryQXcylFXFguDRQkaArY08P8HAQ
Ez van, hálistennek nem hajt a tatár, 2 kirándulás közé befér még ez is :-)
Más:
Közben megkevertem életem első samotthabarcsát.
Az alsóboldogfalvi bányából származó tisztított agyagot próbáltam meg, és megcsináltam vele a teszteket.
Imhol:
A fenti képen a tálban van beleöntve 1 veder még előző nap beáztatott agyag.
A vederben pedig a homok. Összehasonlítottam a városban kapható homokokat: a fenyédi és keményfali bányákban lévő hasonlónak tűnt szemcsézettség szempontjából, annyi különbséggel, hogy a keményfali jobban át van mosva, a fenyédi "iszaposabbnak" tűnt.
Érdekes módon a Trigánál lévő homok tűnt a legszúrósabbank, tenyérrel elmorzsolva, az dörzsölte leginkább a bőrömet, ezt csak azért tartom furcsának, mert az az Újszékelyen, a Küküllőből kiszedett homok, ami elméletileg kerekebb/koptatottabb szemcsékből kellene álljon.
Az agyaghabarcsnál az elv hasonlít a betonkeverési elvre: a beton úgy lesz a legkeményebb, ha van benne homok, és kis, közepes, nagyobb "kavics" is benne, el egészen a 15-30mm-es szórt kavicsig.
Így a különböző átmérőjű "körök" szinte teljesen ki tudják tölteni a teret, egy keményebb anyagot képezve. A képletben a legkisebb szemcsék a cementpor szemcséi, amik a homokszemcsék közti "lyukakat" is kitöltik, valahogy ilyenformán:
Az agyaghabarcs esetében, a cementpornak megfelelne az agyag feloldott finom szemcséi, azok "ragasztják" állítólag össze a homokszemcséket, amiben szintén jó, ha van finom és durvább is, az a legjobb ha a durvább szemcsék élesek (amik a kezet a legjobban vágják), így tud képződni a legjobban kötő massza belőle.
Szóval raktam az 1 veder agyaghoz 3 veder homokot, az újszékelyiből, amiből 1 jó lapátnyi a fenyédi bányából származik, még a vakolásból maradt meg, ún. finomabb "kőpor".
Tehát 1:3 agyag-homok aránnyal próbáltam ki, lapáttal összekertem a nagyját, vizet szinte semmit sem kellett töltenem, ui. untig esett az eső, így eléggé vizes volt a homok is...Utána fúrógépre szerelt keverőszárral kevertem amíg úgy gondoltam, hogy széthordta az agyagot mindenhová.
Kb. így nézett ki:
Ezután megcsináltam a két tesztet:
1. az egyik teszt azt nézi meg, hogy elég kövér-e az agyaghabarcs, azaz elegendően sok agyagot tartalmaz-e.
Két téglának az élét megkentem a képen látható módon és összenyomtam őket fugavastagságig (5-6-10mm-ről beszélnek különböző forrásokban, román forrásokban max 5-öt olvastam, Libik a könyvében a 187. oldalon 6-10mm-t javasol ).
Letakarítottam a kinyomott részeket és kb 3 perc múlva megemeltem a felső téglánál fogva, mint az alábbi képen.
Mivel nem pottyant le az alsó tégla, csak rázásra, ez elvileg azt jelentené, hogy elegendően kövér a habarcs, azaz nincs túl sok homok benne.
2. A következő teszt az lenne, hogy ne legyen túl sok homok sem, azaz túl sovány se legyen az anyag.
Ui. ha túl sovány, akkor nem ragaszt eléggé és "porlik".
Egy általános vélemény, amit a kályhás bácsi (idősebb udvarhelyi csempekályhás) mondott nekem, hogy akkor van benne elég homok, ha éppen elválik a fémszerszámtól, azaz a lapát vagy kőműveskanálhoz nem ragad hozzá túlságosan, pici ha marad nem baj, csak a nagyja csússzon le róla.
Úgy láttam, hogy ez teljesült.
Van erre még más teszt is, pld. ha megkenünk egy téglát "ék" alakban (0cm-5cm vastagságok között), az alábbi képeken látható módon,
és otthagyjuk amíg megszárad.
Kb. így néztek ki:
Két napot hagytam őket, mert volt időm, ma kukkintottam meg, és így néztek ki:
Azt mondják, hogy ha megrepedezik, akkor túl kövér, szóval ilyen esetben kell még hozzá keverni homokot. (Illetve addig a vastagságig lehet használni, ahol a repedés jelentkezett).
Repedést nem láttam sehol, még a vastagabb részeken sem, mint a képekről is kiderül, szóval merem remélni, hogy jó lesz, így ezzel az aránnyal fogok dolgozni.
Persze mindez másképpen nézne ki ha más agyaggal vagy homokkal dolgoznék,
pld. a keresztúri csempekályhás bácsika 1: 1/2 agyag/homok aránnyal dolgozik.
Igaz, hogy felszíni sárga agyagot használt (ui. már nem dolgozik, nyugdíjas), ami eleve tartalmaz homokot, ui. nem tisztított, télen megbontják, hagyják, hogy a fagy "szedje szét", azaz a sok fagyás/olvadás ciklusok porzóvá teszik, és azzal dolgoznak... Az igaz, hogy az anyósomnak kb. 10 éve rakott csempekályhája füstölget finoman...Na, dehát ez van...:-)
Majd 10 év múlva megmondom én is az enyémről, hogyan viselkedik a füsttel..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése