Kályhaépítés 17 - Hőálló beton és kémény

Nos megint kisvakáción voltam, évzáró ünnepélyek, családi események jártak le, s ott folytatom ahol abbahagytam.

Tegnap kiöntöttem hőálló betonból azt a gyanús szakaszt, amiről beszéltem.

Zsalut rögtönöztem, bebugyoláltam a vas felületeket hőálló kerámiapaplannal, hogy legyen helye a vasnak a táguláshoz, hogyha kell, és áthidaltam a hőálló betonnal a szükséges részeket, így az égési levegő még véletlenül sem tud keveredni a füstgázzal...

Megkomplikálta picit a levegőbevezetés a dolgot, dehát ez van, már el is van felejtve...

Íme képekben:

 

Simán kitámasztottam téglákkal, a levegőbevezetést "vezérlő" fémkart pedig zártszelvénydarabkával védtem a betontól, hogy majd szabadon lehessen mozgatni.

Az áthidalandó fémeket kerámiapaplanba burkoltam, hogy a tágulás ne repesszen meg semmit...

Hőálló beton beleöntve:

Refarom hőálló beton, 1200 fokos, 300 is elég lett volna nekem, de így is jó....

Közben felraktam a kéményből 3 elemet, a macerás részeket: kondenzelvezető elem, tisztítónyílás,
itt az elején érdemes odafigyelni, hogy vízszint/függőben induljanak el a dolgok...

A köpenytéglához vettem M5-ösz osztályú falazóhabarcsot (Baumit MM50 a Dedemanban), a lyukakba pedig "sápába" való hígitott betont öntöttem(szintén Baumit Escroch vagy mi a szösz) és 10mm-es menetelt szárat dugtam, amiket csavarokkal lehet toldani...

Kályhaépítés 16 - Még mindig levegőbevezetés + agyaghabarcs

Sejtettem, hogy a levegőbevezetés körbefalazása nem lesz triviális, így
az első tanulság a kályhaépítésből máris levonható:

ami egyszerűnek tűnik egy CorelDraw rajzon, biza okozhat gondot a kivitelezése, amikor ki kell rakni téglából.

Olyannyira, hogy szinte kénytelen voltam változtatni a kályharajzon.

Adott a képen látható 2 levegőbevezető fémcsatorna a padlóba lefogatva, a 2 nyílás a tűztér háta mögött lesz, a füstgáz pedig el fog haladni a fémdoboz felett:

 

 

 

Ez utóbbi fotón látszik, hogy a kétfalú tűztér külső fala, ami élére rakott samottéglából lenne, a két vasszerkezetre kellene támaszkodjon.

A bibi az, hogy az egyik csatorna (baloldalsó) még hagyján, befalazható könnyedén, lévén, hogy áthidalható egy kisméretű samottéglával is, viszont a nagyobbik fémdoboz az már nehezebben, ráadásul még falsarokban is van.

Lévén, hogy a fémdoboz fölött el fog haladni a füstgáz, aminek hőmérséklete akár 300 fokig is felmehet, az a fémdoboz nem elhanyagolható tágulásnak lesz kitéve, és úgy gondoltam, hogy a rajta fekvő, élére rakott samottéglafalat jó eséllyel megemelgetheti, össze valószínűleg nem dőlne, de megrepesztheti a fugáknál, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy a bejövő égési levegő belevegyülne a füstgázba, könnyebb neki a direkt úton mennie a kémény felé, mint át a hamuzón, tűztéren keresztül. 

Ami biza egyáltalán nem lenne jó, szétbarmolná a kályhát úgy gondolom. Farcs levegőt szívna így a kémény, s a tűztérben sem lenne meg a szükséges szívás...

Úgyhogy valami más megoldást kell kitaláljak oda...Samottéglából kirakva az a sarki rész mindenképpen sérülékeny lenne, elronthatnám vele könnyedén az egész kályhát. 

Futottam egy gyors kört a neten, és úgy néz ki, hogy tűzálló betonnal fogom megoldani (drága cucc a hőálló beton, dehát ez van, nem fog kelleni olyan nagy mennyiség, muszáj lesz bevállalnom). 

Abból megpróbálom kiönteni azt a vasas zónát körülvevő részt, lehetőleg úgy, hogy a levegő ne nagyon tudjon hátrafelé menni és keveredni a füstgázzal. Mindenképpen könnyebb lesz megoldani mint samottéglafalazással, úgy gondolom... Azt írják róla, hogy vasat nem nagyon illik tenni bele, így anélkül teszem, lehetőleg olyan vastagságban öntöm, hogy a fémdoboz áthidalásánál tartsa meg a rá nehezedő falat (szinte 2m magas fal lesz felette samottból).

Most hétvége, de holnap rendelek valahonnan, valszínű ez a a Romstalnál kapható lesz...

http://www.romstal.ro/beton-refractar-pt-reparatii-focar-cazane-cimentagregat-sac-25-kg-temp-1200c-p520.html?gclid=Cj0KEQjwhZm7BRCUyfS6ho2VjOEBEiQAumpGMkQzpmBtYoD7oWPHjpc9oDm172RryQXcylFXFguDRQkaArY08P8HAQ

Ez van, hálistennek nem hajt a tatár, 2 kirándulás közé befér még ez is :-)

Más:

Közben megkevertem életem első samotthabarcsát.

Az alsóboldogfalvi bányából származó tisztított agyagot próbáltam meg, és megcsináltam vele a teszteket.

 Imhol:

A fenti képen a tálban van beleöntve 1 veder még előző nap beáztatott agyag.

A vederben pedig a homok. Összehasonlítottam a városban kapható  homokokat: a fenyédi és keményfali bányákban lévő hasonlónak tűnt szemcsézettség szempontjából, annyi különbséggel, hogy a keményfali jobban át van mosva, a fenyédi "iszaposabbnak" tűnt.

Érdekes módon a Trigánál lévő homok tűnt a legszúrósabbank, tenyérrel elmorzsolva, az dörzsölte leginkább a bőrömet, ezt csak azért tartom furcsának, mert az az Újszékelyen, a Küküllőből kiszedett homok, ami elméletileg kerekebb/koptatottabb szemcsékből kellene álljon.

Az agyaghabarcsnál az elv hasonlít a betonkeverési elvre: a beton úgy lesz a legkeményebb, ha van benne homok, és kis, közepes, nagyobb "kavics" is benne, el egészen a 15-30mm-es szórt kavicsig.

Így a különböző átmérőjű "körök" szinte teljesen ki tudják tölteni a teret, egy keményebb anyagot képezve. A képletben a legkisebb szemcsék a cementpor szemcséi, amik a homokszemcsék közti "lyukakat" is kitöltik, valahogy ilyenformán:

Az agyaghabarcs esetében, a cementpornak megfelelne az agyag feloldott finom szemcséi, azok "ragasztják" állítólag össze a homokszemcséket, amiben szintén jó, ha van finom és durvább is, az a legjobb ha a durvább szemcsék élesek (amik a kezet a legjobban vágják), így tud képződni a legjobban kötő massza belőle.

Szóval raktam az 1 veder agyaghoz 3 veder homokot, az   újszékelyiből, amiből 1 jó lapátnyi a fenyédi bányából származik, még a vakolásból maradt meg, ún. finomabb "kőpor".

Tehát 1:3 agyag-homok aránnyal próbáltam ki, lapáttal összekertem a nagyját, vizet szinte semmit sem kellett töltenem, ui. untig esett az eső, így eléggé vizes volt a homok is...Utána fúrógépre szerelt keverőszárral kevertem amíg úgy gondoltam, hogy széthordta az agyagot mindenhová.

Kb. így nézett ki:

 Ezután megcsináltam a két tesztet:

1. az egyik teszt azt nézi meg, hogy elég kövér-e az agyaghabarcs, azaz elegendően sok agyagot tartalmaz-e.

Két téglának az élét megkentem a képen látható módon és összenyomtam őket fugavastagságig (5-6-10mm-ről beszélnek különböző forrásokban, román forrásokban max 5-öt olvastam, Libik a könyvében a 187. oldalon 6-10mm-t javasol ).

Letakarítottam a kinyomott részeket és kb 3 perc múlva megemeltem a felső téglánál fogva, mint az alábbi képen.

Mivel nem pottyant le az alsó tégla, csak rázásra, ez elvileg azt jelentené, hogy elegendően kövér a habarcs, azaz nincs túl sok homok benne.

2. A következő teszt az lenne, hogy ne legyen túl sok homok sem, azaz túl sovány se legyen az anyag.

Ui. ha túl sovány, akkor nem ragaszt eléggé és "porlik".

Egy általános vélemény, amit a kályhás bácsi (idősebb udvarhelyi csempekályhás) mondott nekem, hogy akkor van benne elég homok, ha éppen elválik a fémszerszámtól, azaz a lapát vagy kőműveskanálhoz nem ragad hozzá túlságosan, pici ha marad nem baj, csak a nagyja csússzon le róla.

Úgy láttam, hogy ez teljesült.

Van erre még más teszt is, pld. ha megkenünk egy téglát "ék" alakban (0cm-5cm vastagságok között), az alábbi képeken látható módon,

és otthagyjuk amíg megszárad.

Kb. így néztek ki:

Két napot hagytam őket, mert volt időm, ma kukkintottam meg, és így néztek ki:

 

Azt mondják, hogy ha megrepedezik, akkor túl kövér, szóval ilyen esetben kell még hozzá keverni homokot. (Illetve addig a vastagságig lehet használni, ahol a repedés jelentkezett).

Repedést nem láttam sehol, még a vastagabb részeken sem, mint a képekről is kiderül, szóval merem remélni, hogy jó lesz, így ezzel az aránnyal fogok dolgozni.

Persze mindez másképpen nézne ki ha más agyaggal vagy homokkal dolgoznék,

pld. a keresztúri csempekályhás bácsika 1: 1/2 agyag/homok aránnyal dolgozik.

Igaz, hogy felszíni sárga agyagot használt (ui. már nem dolgozik, nyugdíjas),  ami eleve tartalmaz homokot, ui. nem tisztított, télen megbontják, hagyják, hogy a fagy "szedje szét", azaz a sok fagyás/olvadás ciklusok porzóvá teszik, és azzal dolgoznak... Az igaz, hogy az anyósomnak kb. 10 éve rakott csempekályhája füstölget finoman...Na, dehát ez van...:-)

Majd 10 év múlva megmondom én is az enyémről, hogyan viselkedik a füsttel..

Kályhaépítés 15 - Külső levegőbevezetés elhelyezése padlórétegben

A kályhaépítés a külső levegőbevezetés csatornáinak az elkészítésével kezdődött...

A mostani födémre fog még jönni egy 16cm vastag padlóréteg, abba kellett megoldanom a levegőbevezetést.

Kilógott a padlóból egy 160mm-es PVC cső (belső átmérő egész pontosan 155mm), amit anno beletettem a ház alá.

Persze amint a számolgatásoknál ez kiderült ez nem lesz elég, ezért még vezettem melléje egy másik csatornát a padlórétegben.

És meg kellett oldanom, hogy pontosan oda kerüljön a levegő ahova kell, ami nem is a legegyszerűbb feladat, mint ez később kiderült.

Ami még nehezíti ezt a feladatot, az az, hogy úgy kell ezt megoldani, hogy ne tudjon elromolni, ui. többet nem lesz hozzáférésem hozzá a padlórétegben, és lehetőleg egy "paranccsal" tudjam zárni/nyitani mindkét nyílást.



A végeredmény: két téglalap keresztmetszeten jut be a kinti levegő a tűztér alá, a
az egyik 15,5cmx15,5cm  a másik pedig 15,5cmx7,75cm, azaz fele ilyen magas de ugyanilyen hosszú (azért, hogy tudjam arányosan félig elzárni, negyedig, vagy akár 100%-ig).

A kellékek: 3mm-es acéllemez, teherbírása megvan, bizonyos szakaszain felülről érni fogja a füstgáz (ami levegő előmelegítés szempontjából jó), és remélem elég vastag, hogy jópár évet kibírjon amíg szétszedi a rozsda + különféle vasdarabkák.

A hegesztési tudásom távol áll a még a kitűnőtől, de merem remélni, hogy ezt a szintet ütötte. Nagyon csúnyán viszem a hegesztési varratot, de akkorákat "öltöttem" rá, hogy teherbírás szempontjából megteszi úgy gondolom, a kinézet pedig nem számít ez esetben, minden a padló alatt lesz, csak a fémrózsa fogantyú fog kilógni, amivel mozgatom majd a kart...
A legszűkebb keresztmetszet maga a kar, ami kb. 8mmx8mm négyzet keresztmetszetű vasdarab, 1,2m hosszú, remélem ez is bírni fogja a strapát.

A fémcsatorna alá kerámiapaplant és kőzetgyapotot tettem(majd oldalról is fogom szigetelni mikor a padlóréteg öntése ("sápázása") történik majd, és "acél dűbelekkel" a padlóhoz fogattam őket, merem remélni nem fognak elmozdulni az idő múltával...
Majd a téglával való körberakása is kihívás lesz.
Mert ha elromlik a padló alatt, akkor maradok hamuzóajtóval (vagypedig kályhabontás amit nem szeretnék).

Kb. ilyesmi lett belőle, elég masszív szerkezet:

 

 

 

 

 

És így nézne ki működés közben, klick a videóhoz:

Előkészületek 14 - Anyagbeszerzés, kémény

Végre megvan a kéményem, s foghatok neki a kályhának.

Amíg nem volt a kezemben a kémény nem is próbálkoztam, ui. más és más külső átmérőjűek vannak a piacon és annak a pozíciójától függött a kályha pontos helye, ui. a füstjárat neki kell szaladjon pontosan a kémény közepének...


Végülis megérte várni másként is, ui. ahhoz képest, hogy milyen árak vannak kéménykategóriában, ez még tűrhető lett, a 30% árkedvezmény jólesett...

Végül két teljes kéményszettet vettem, ugyanabban az árban mint a 7+4 m-es, megkaptam egy 7+10m-est, azaz egy 7m magas 22cm belső átmérőjűt 45 fokos csatlakozóval és egy 10m magas (ami a pincéből jön) 16cm-es belső átmérőjűt, így tacsmagolnom sem kell a két kémény egyberagasztását és azon gondolkoznom, hogy egyidejű működéskor vajon mi lesz.


Szóval Leier LSK. Kerámiabetét (90 perc 1000fokra tesztelve, 33év garancia), 5,5cm-es tömör kőzetgyapot szigetelés, szellőztethető a 4 sarokból, betonköpeny, 4 szál 10mm-es átmérőjű vas vezetve a sarkakban. No pain, no stress...

A tegnap be is öntöttem az alapját, imhol:

Ez persze a lusta ember kéményrakási technikája, lusta voltam zsalut készíteni fából, így kirajzoltam a helyét a padlón és a köpenytéglákból körberaktam (amik olyan ráksúly nehezek, hogy meg is tartotta a betont).

Íme:

 

Nem emlékszem, hogy említettem-e idáig, hogy a ház még a kezdetekkor úgy volt tervezve, hogy elbírjon ezen a helyen egy behemót nagy kályhát, így a kályha alatti födém megerősített, azaz a födém alatt 1m távolságra egy-egy betonfal húzódik(sávalapra terhelve), ez a 2 fal pedig a kályha hosszanti oldalait alátámasztja, azaz rákerül még a plussz vasazattal megerősített födém is, szóval jöhet az 5-6 tonna nyugodtan.

A kéménylábazatba díszből tettem pár szál vasat, főleg, hogy a peremét erősítse a 23cm magas 50x50cm-es betonlábazatnak (tudniillik jön még egy 16cm magas padlófűtéses padlóréteg a mostani födémre), a cementet sem spóroltam ki belőle, csuklóból raktam de C16/20-nak megfelelt legalább...

A kéményrakást természetesen bevállalom, attól nem tartok, az tiszta legó, a kisfiam lehet ha nálam is jobban össze tudná rakni. Elszúrni persze ezt is el lehet, ha nem olvassuk el és nem tartjuk be az útmutatót. De ezek a Leier / Schiedel-ék kis könyvecskét adnak vele, vagy neten videóik is vannak, szóval gyakorlatilag csak követni kell. 

Egy kérdés azért számomra itt is felmerült: hova illik elvezetni a kondenzvizet? Nálunkfele akiket megkérdeztem mind rávágják, hogy a wc szürke PVC csövezethálózatába, azaz kanalizálásba nyugodtan bele lehet kötni. 

Engem azért picit aggaszt, lévén, hogy erős savas lé is csuroghat benne, ami idővel a csatlakozásoknál lévő "gumigédereket" / tömítéseket biza szétszedheti és akkor áztathatja a födémet...

Úgyhogy valószínűleg fogok keresni valami savbiztos anyagot (állítólag a fűtésszerelésnél használatos PPR fehér csövek bírják a savat, ANTIGELT is szoktak bennük vezetni, úgyhogy talán valami olyasmivel vezetem majd ki az alapból...Ezt úgysem most kell eldöntenem, most csak felrakom a kondenzcsorgó elemet a helyére...

Közben beszereztem a szükséges anyagok nagy részét, úgyhogy tényleg foghatok neki a kályhának.

1. Agyag 2 féle is van előkészítve: van egy felszíni sárga agyag, amiből a helyi kályhások szokták a csempekályhákat készíteni, illetve van a tisztított alsóboldogfali agyag, amiből a tégla készült.

Az előbbit a kályhások 1:1 vagy még kevesebb homok arányban szokták keverni, hogy jó legyen, az utóbbi, a boldogfali pedig sokkal zsírosabb,  anno Szalai Péter, Isten nyugtassa,  1:3 arányban keverte...

Ki fogom próbálni heccből mindkettőt, lám hogy ragasztanak.

2. Samottéglát Heliost vettem  (heliossa.ro   R, 23,3x64x11,4mm, 3,5kg/db,   1250 fokosat), a Várad mellettit, jó árban megkaptam az egyik helyi építészanyagos cégnél ( Sazy ).

3. Neki való samotthabarcsot ma hoztam el a Dedemanból, zsákosat, keramikus kötésű, 1250 fokos szintén, csak vízzel kell keverni (Helios M29A)

Ez utóbbinak azt írja az útmutatójában, hogy lehet hozzá keverni üvegvizet is (2-5%), ez esetben hidegen is köt (hidraulikus kötés) és erősebb lesz a kötés, viszont csökkenti a rakott fal hőállóságát.

A tűztér felső szakaszainál semmiképen nem fogok használni belőle, de az alján, azaz a hamuzótér szintjén gondolkodtam, hogy tegyek-e belőle, lévén, hogy ott max langyos lesz a tégla így keramikusan sosem fog megkötni... (a samottat olcsóbban vettem, mint a köpenytéglát és pontosabb tégla is a samott, szóval élére állítva könnyebben falazhatok belőle mint a kézi vetésű köpenytéglából, így a hamuzórészt is teljesen belőle fogom kirakni).

Aszonták a Dedemanban viszont, hogy üvegvizük nincs és nem is lesz, mert az okosok állítólag kitalálták, hogy rákkeltő. Nos nem tudom, hogy van, mindenképpen utána fogok nézni a dolognak csakhogy tudjam ezt, ui. a pince vakolatába is szándékoztam tenni ilyet vízszigetelés céljából. Van egy modernebb anyag viszont erre, a SIKA-1, elég drága, de abba még állítólag nem kötött bele senki.

Az még egy verzió, hogy ha elkészül a kályha rakok egy tüzet a hamuzóba is 1x és akkor megvan a keramikus kötés is (az igaz, hogy a Helios útmutatóba épp azt nem írja, hogy hány fok az az üzemi hőmérséklet ami kell minimum a keramikus kötés létrejöttéhez), 300 fokot biztos tudok csinálni a hamuzóban is...

Nagyjából itt tartok, el kell készítenem a levegőbevezetés csöveit, amit fémlemezből fogok összeheggeszteni, a fémlemez mellett döntöttem, lévén, hogy át kell menjen a füstjáratok alatt, és egykét helyen közvetlen érintkezik a füstgázzal (így előmelegített levegőm is lesz), ugyanakkor a huzatszabályzót így meg tudom csinálni masszívra, időtállóra, ui. ahhoz több hozzáférésem nem lesz, lévén, hogy a padlórétegben lesz elhelyezve, csak egy karocska vége fog kilógni onnan...

A tűztérben is csináltam pici módosítást, a biotűzterekről olvasgattam és a 6kw-os kályhakategóriánál úgy egészségesebb ha a kétrétegű tűztér belső fala a vastagabb, szóval belül lapra teszem a samottéglákat (11,4cm-es falvastagság), jönni fog egy 5cm-es rés ahol áramlik be a levegő majd egy élére rakott samottfal, azaz 6,4cm-es falvastagság.

Másként is logikusabb, mechanikusan is jobban igénybe van véve a belső fal (ahova a fát pakolom).

Kb. így nézne ki a vázlat, elnézést a gamat rajzért, mert lehet ha csak én értem, majd a kivitelezés fázisait úgyis fotózgatom, ahogy ígértem és onnan érthetőbb lesz minden:

És íme egy gyors vázlat téglákból kirakva...

Ahogy a szabadidőm engedi, remélem hamarosan jelentkezem további fejleményekkel...

Számítások - Előkészületek 13. Kályha külső méretek

Nos lejárt a majális, s pár családi esemény,
közben előkészületek is folytak, kéményárajánlatokat kértem, még várok egykét választ, valószínű, hogy Schiedel / Leier ajánlat közül választok egyet a jövő héten.

Ahol,..., mit mondjak...minden tetszik, kivéve az ár.
A sima téglakéményt, amit olcsóbban megoldhattam volna, nem mertem bevállalni a ház közepén erre a kályhára. Inoxkémény még egy olcsóbb megoldás, de ha azt esztétikai szempont miatt körbefalazom, dísztéglázom, szigetelem, kb ugyanott vagyok árban mint a Schiedel/Leier variáció és még mindig egy "megtacsmagolt" változat.

Érdekes módon Schiedelék árulnak tutti saválló inox kéményeket is, picivel olcsóbban mint a kerámiabetétes, samottbetétes változat, de nem adnak rá annyi garanciát mint a kerámiás változatra(30-33év, a 33 már csak mesebeli szám, gondolom)(ezidáig az tetszett a legjobban amikor egy román vajmi 5 éves új cég a betoncserépjére 60+ év garanciát dobott, csakhogy észrevegyék Bramac-ék, Terran-ék stb. 50 éve mellett..Persze, nálunk minden lehetséges...)

Az inoxot valami 4-500-600 fokig garantálják, gondolom, hogy a fém meglágyul, nem bírja olyan jól a kéménykiégést,
a kerámiás változatokat viszont 1000 fokig tesztelték.
A Schiedel Rondo állítólag 2-3 kéménykiégésre volt tesztelve, az UNI Plus valami 10-re, picivel jobban bírja a hősokkot (Schiedel alkalmazotti/ügynöki vélemény).


Jobb lehetőség vagy információ hiányában, k. drága, tudom, de Schiedel/Leier lesz nálam, valószínű.Ez van.

Nos, összegezve az eddigieket:

A 6kw-os befűtendő felület a következőképpen oszlik meg:
0,880 kw - hálószoba (~ 14,67%)
0,739 kw - iroda (~ 12,32%)
4,38 kw - nappali, előszoba, közlekedő együttes (~ 73%)

Hogy ez teljesülhessen kell legyen 12 m2 külső hőleadó felülete a kályhának.
Ezt a 12 m2-t kell leosztani a fenti százalékoknak megfelelően, azaz 14,67% (1,76 m2) kell essen a hálószobára,  12,32% (1,48 m2)az irodára és 73% (8,8 m2) a nappalira.


A fentieknek megfelelően készítettem egy hozzávetőleges vázlatot, hogy ezt a leosztást a kályhán hogyan lehetne megvalósítani, úgyhogy a 3 betonoszlop közé beékeljem a kályhát, a kéményt is találjam el lehetőleg(aminek a helye eléggé rögzített / korlátolt a tetőgerendák / szarufák miatt amik között el kell férjen, +-10cm rés is ajánlott...), és a 3 fűtendő helyiségre eső hőleadás megközelítse a fentieket.

Készítettem egy felülnézeti vázlatocskát, valami ilyesmi kellene legyen. Nem hajszálpontos, de nagyjából megközelíti a szobánkénti leosztást.

Behemót nagy kályha lesz az tény 1,45m frontszélességgel..
A betonoszlopokkal érintkező felületeket , a kályha alját és tetejét szigetelném, szóval ezek kiesnének a hőleadó felületekből, ezenkívül a megmaradt részek kb. ütik a 12m2-t úgy számigáltam össze.

Maga a kályha lenne vagy 2,1m magas, de a felső pár sor szigetelésről szólna, tehát csak 1,93m magasságig számoltam hőleadó felületnek, viszont hozzájönnek a padka és segédkémény aktív felületei is.
A segédkéménynek a kéménnyel érintkező oldalát szintén szigetelném, szóval az nem.

Közben elhoztam egy utánfutónyi téglát is, majd még kell samottat is vásároljak valahol, szóval folynak az előkészületek.

Nem álltam meg persze, hogy ne rakjak ki egy sort próbából, lám, kb. hogy fog festeni majd a helyszínen.
Valami ilyesmi helyre kell majd beékeljem ezt a kályhát.

A kémény szituáció is komplikálódott persze, eredetileg a pincébe nem terveztem fáskályhát, de a legújabb fejlemények szerint, a fenti képen, a talicska előtt lesz egy másik kémény is, ami a pincéből jön fel, nem fog tudni felmenni a tetőig, hanem belecsatlakozik a tömegkályha kéményébe egy 45 fokossal valahol 1,5 m magasságban (kb 30 cm-re a tömegkályha bekötése felett).

Persze ez nem egy standard megoldás, szóval esik a garancia Schiedel / Leier-éknél, és még sok más. dehát ilyen a háborúban :-) S békeidőben is.

Maga a tény, hogy két különböző szinten lévő fáskályhát kötök egy kéményre kiverte a biztosítékot egykét meginterjúvolt szakinál, de úgy gondoltam, hogy csak bevállalom. Mindkét kályha felől elzárót (súbert) építek a kéménycsatlakozás elé(sokak szemében ez is szentségtörés), az esetek nagyrészében nem fognak egyszerre üzemelni, de ejsze egyszerre is kellene működjenek, a gyűjtőkéményt nem ma találták fel.

Van aki azt mondja, hogy ez így nem fog működni, az egyszerre működésre én se tenném rá a nyakam, de külön-külön nem látom akadályát. Majd írok egy használati utasítást mellé, ami majd száll generációról generációra :-)

Majd meglátjuk...