Kályhaépítés 16 - Még mindig levegőbevezetés + agyaghabarcs

Sejtettem, hogy a levegőbevezetés körbefalazása nem lesz triviális, így
az első tanulság a kályhaépítésből máris levonható:

ami egyszerűnek tűnik egy CorelDraw rajzon, biza okozhat gondot a kivitelezése, amikor ki kell rakni téglából.

Olyannyira, hogy szinte kénytelen voltam változtatni a kályharajzon.

Adott a képen látható 2 levegőbevezető fémcsatorna a padlóba lefogatva, a 2 nyílás a tűztér háta mögött lesz, a füstgáz pedig el fog haladni a fémdoboz felett:

 

 

 

Ez utóbbi fotón látszik, hogy a kétfalú tűztér külső fala, ami élére rakott samottéglából lenne, a két vasszerkezetre kellene támaszkodjon.

A bibi az, hogy az egyik csatorna (baloldalsó) még hagyján, befalazható könnyedén, lévén, hogy áthidalható egy kisméretű samottéglával is, viszont a nagyobbik fémdoboz az már nehezebben, ráadásul még falsarokban is van.

Lévén, hogy a fémdoboz fölött el fog haladni a füstgáz, aminek hőmérséklete akár 300 fokig is felmehet, az a fémdoboz nem elhanyagolható tágulásnak lesz kitéve, és úgy gondoltam, hogy a rajta fekvő, élére rakott samottéglafalat jó eséllyel megemelgetheti, össze valószínűleg nem dőlne, de megrepesztheti a fugáknál, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy a bejövő égési levegő belevegyülne a füstgázba, könnyebb neki a direkt úton mennie a kémény felé, mint át a hamuzón, tűztéren keresztül. 

Ami biza egyáltalán nem lenne jó, szétbarmolná a kályhát úgy gondolom. Farcs levegőt szívna így a kémény, s a tűztérben sem lenne meg a szükséges szívás...

Úgyhogy valami más megoldást kell kitaláljak oda...Samottéglából kirakva az a sarki rész mindenképpen sérülékeny lenne, elronthatnám vele könnyedén az egész kályhát. 

Futottam egy gyors kört a neten, és úgy néz ki, hogy tűzálló betonnal fogom megoldani (drága cucc a hőálló beton, dehát ez van, nem fog kelleni olyan nagy mennyiség, muszáj lesz bevállalnom). 

Abból megpróbálom kiönteni azt a vasas zónát körülvevő részt, lehetőleg úgy, hogy a levegő ne nagyon tudjon hátrafelé menni és keveredni a füstgázzal. Mindenképpen könnyebb lesz megoldani mint samottéglafalazással, úgy gondolom... Azt írják róla, hogy vasat nem nagyon illik tenni bele, így anélkül teszem, lehetőleg olyan vastagságban öntöm, hogy a fémdoboz áthidalásánál tartsa meg a rá nehezedő falat (szinte 2m magas fal lesz felette samottból).

Most hétvége, de holnap rendelek valahonnan, valszínű ez a a Romstalnál kapható lesz...

http://www.romstal.ro/beton-refractar-pt-reparatii-focar-cazane-cimentagregat-sac-25-kg-temp-1200c-p520.html?gclid=Cj0KEQjwhZm7BRCUyfS6ho2VjOEBEiQAumpGMkQzpmBtYoD7oWPHjpc9oDm172RryQXcylFXFguDRQkaArY08P8HAQ

Ez van, hálistennek nem hajt a tatár, 2 kirándulás közé befér még ez is :-)

Más:

Közben megkevertem életem első samotthabarcsát.

Az alsóboldogfalvi bányából származó tisztított agyagot próbáltam meg, és megcsináltam vele a teszteket.

 Imhol:

A fenti képen a tálban van beleöntve 1 veder még előző nap beáztatott agyag.

A vederben pedig a homok. Összehasonlítottam a városban kapható  homokokat: a fenyédi és keményfali bányákban lévő hasonlónak tűnt szemcsézettség szempontjából, annyi különbséggel, hogy a keményfali jobban át van mosva, a fenyédi "iszaposabbnak" tűnt.

Érdekes módon a Trigánál lévő homok tűnt a legszúrósabbank, tenyérrel elmorzsolva, az dörzsölte leginkább a bőrömet, ezt csak azért tartom furcsának, mert az az Újszékelyen, a Küküllőből kiszedett homok, ami elméletileg kerekebb/koptatottabb szemcsékből kellene álljon.

Az agyaghabarcsnál az elv hasonlít a betonkeverési elvre: a beton úgy lesz a legkeményebb, ha van benne homok, és kis, közepes, nagyobb "kavics" is benne, el egészen a 15-30mm-es szórt kavicsig.

Így a különböző átmérőjű "körök" szinte teljesen ki tudják tölteni a teret, egy keményebb anyagot képezve. A képletben a legkisebb szemcsék a cementpor szemcséi, amik a homokszemcsék közti "lyukakat" is kitöltik, valahogy ilyenformán:

Az agyaghabarcs esetében, a cementpornak megfelelne az agyag feloldott finom szemcséi, azok "ragasztják" állítólag össze a homokszemcséket, amiben szintén jó, ha van finom és durvább is, az a legjobb ha a durvább szemcsék élesek (amik a kezet a legjobban vágják), így tud képződni a legjobban kötő massza belőle.

Szóval raktam az 1 veder agyaghoz 3 veder homokot, az   újszékelyiből, amiből 1 jó lapátnyi a fenyédi bányából származik, még a vakolásból maradt meg, ún. finomabb "kőpor".

Tehát 1:3 agyag-homok aránnyal próbáltam ki, lapáttal összekertem a nagyját, vizet szinte semmit sem kellett töltenem, ui. untig esett az eső, így eléggé vizes volt a homok is...Utána fúrógépre szerelt keverőszárral kevertem amíg úgy gondoltam, hogy széthordta az agyagot mindenhová.

Kb. így nézett ki:

 Ezután megcsináltam a két tesztet:

1. az egyik teszt azt nézi meg, hogy elég kövér-e az agyaghabarcs, azaz elegendően sok agyagot tartalmaz-e.

Két téglának az élét megkentem a képen látható módon és összenyomtam őket fugavastagságig (5-6-10mm-ről beszélnek különböző forrásokban, román forrásokban max 5-öt olvastam, Libik a könyvében a 187. oldalon 6-10mm-t javasol ).

Letakarítottam a kinyomott részeket és kb 3 perc múlva megemeltem a felső téglánál fogva, mint az alábbi képen.

Mivel nem pottyant le az alsó tégla, csak rázásra, ez elvileg azt jelentené, hogy elegendően kövér a habarcs, azaz nincs túl sok homok benne.

2. A következő teszt az lenne, hogy ne legyen túl sok homok sem, azaz túl sovány se legyen az anyag.

Ui. ha túl sovány, akkor nem ragaszt eléggé és "porlik".

Egy általános vélemény, amit a kályhás bácsi (idősebb udvarhelyi csempekályhás) mondott nekem, hogy akkor van benne elég homok, ha éppen elválik a fémszerszámtól, azaz a lapát vagy kőműveskanálhoz nem ragad hozzá túlságosan, pici ha marad nem baj, csak a nagyja csússzon le róla.

Úgy láttam, hogy ez teljesült.

Van erre még más teszt is, pld. ha megkenünk egy téglát "ék" alakban (0cm-5cm vastagságok között), az alábbi képeken látható módon,

és otthagyjuk amíg megszárad.

Kb. így néztek ki:

Két napot hagytam őket, mert volt időm, ma kukkintottam meg, és így néztek ki:

 

Azt mondják, hogy ha megrepedezik, akkor túl kövér, szóval ilyen esetben kell még hozzá keverni homokot. (Illetve addig a vastagságig lehet használni, ahol a repedés jelentkezett).

Repedést nem láttam sehol, még a vastagabb részeken sem, mint a képekről is kiderül, szóval merem remélni, hogy jó lesz, így ezzel az aránnyal fogok dolgozni.

Persze mindez másképpen nézne ki ha más agyaggal vagy homokkal dolgoznék,

pld. a keresztúri csempekályhás bácsika 1: 1/2 agyag/homok aránnyal dolgozik.

Igaz, hogy felszíni sárga agyagot használt (ui. már nem dolgozik, nyugdíjas),  ami eleve tartalmaz homokot, ui. nem tisztított, télen megbontják, hagyják, hogy a fagy "szedje szét", azaz a sok fagyás/olvadás ciklusok porzóvá teszik, és azzal dolgoznak... Az igaz, hogy az anyósomnak kb. 10 éve rakott csempekályhája füstölget finoman...Na, dehát ez van...:-)

Majd 10 év múlva megmondom én is az enyémről, hogyan viselkedik a füsttel..

Kályhaépítés 15 - Külső levegőbevezetés elhelyezése padlórétegben

A kályhaépítés a külső levegőbevezetés csatornáinak az elkészítésével kezdődött...

A mostani födémre fog még jönni egy 16cm vastag padlóréteg, abba kellett megoldanom a levegőbevezetést.

Kilógott a padlóból egy 160mm-es PVC cső (belső átmérő egész pontosan 155mm), amit anno beletettem a ház alá.

Persze amint a számolgatásoknál ez kiderült ez nem lesz elég, ezért még vezettem melléje egy másik csatornát a padlórétegben.

És meg kellett oldanom, hogy pontosan oda kerüljön a levegő ahova kell, ami nem is a legegyszerűbb feladat, mint ez később kiderült.

Ami még nehezíti ezt a feladatot, az az, hogy úgy kell ezt megoldani, hogy ne tudjon elromolni, ui. többet nem lesz hozzáférésem hozzá a padlórétegben, és lehetőleg egy "paranccsal" tudjam zárni/nyitani mindkét nyílást.



A végeredmény: két téglalap keresztmetszeten jut be a kinti levegő a tűztér alá, a
az egyik 15,5cmx15,5cm  a másik pedig 15,5cmx7,75cm, azaz fele ilyen magas de ugyanilyen hosszú (azért, hogy tudjam arányosan félig elzárni, negyedig, vagy akár 100%-ig).

A kellékek: 3mm-es acéllemez, teherbírása megvan, bizonyos szakaszain felülről érni fogja a füstgáz (ami levegő előmelegítés szempontjából jó), és remélem elég vastag, hogy jópár évet kibírjon amíg szétszedi a rozsda + különféle vasdarabkák.

A hegesztési tudásom távol áll a még a kitűnőtől, de merem remélni, hogy ezt a szintet ütötte. Nagyon csúnyán viszem a hegesztési varratot, de akkorákat "öltöttem" rá, hogy teherbírás szempontjából megteszi úgy gondolom, a kinézet pedig nem számít ez esetben, minden a padló alatt lesz, csak a fémrózsa fogantyú fog kilógni, amivel mozgatom majd a kart...
A legszűkebb keresztmetszet maga a kar, ami kb. 8mmx8mm négyzet keresztmetszetű vasdarab, 1,2m hosszú, remélem ez is bírni fogja a strapát.

A fémcsatorna alá kerámiapaplant és kőzetgyapotot tettem(majd oldalról is fogom szigetelni mikor a padlóréteg öntése ("sápázása") történik majd, és "acél dűbelekkel" a padlóhoz fogattam őket, merem remélni nem fognak elmozdulni az idő múltával...
Majd a téglával való körberakása is kihívás lesz.
Mert ha elromlik a padló alatt, akkor maradok hamuzóajtóval (vagypedig kályhabontás amit nem szeretnék).

Kb. ilyesmi lett belőle, elég masszív szerkezet:

 

 

 

 

 

És így nézne ki működés közben, klick a videóhoz:

Előkészületek 14 - Anyagbeszerzés, kémény

Végre megvan a kéményem, s foghatok neki a kályhának.

Amíg nem volt a kezemben a kémény nem is próbálkoztam, ui. más és más külső átmérőjűek vannak a piacon és annak a pozíciójától függött a kályha pontos helye, ui. a füstjárat neki kell szaladjon pontosan a kémény közepének...


Végülis megérte várni másként is, ui. ahhoz képest, hogy milyen árak vannak kéménykategóriában, ez még tűrhető lett, a 30% árkedvezmény jólesett...

Végül két teljes kéményszettet vettem, ugyanabban az árban mint a 7+4 m-es, megkaptam egy 7+10m-est, azaz egy 7m magas 22cm belső átmérőjűt 45 fokos csatlakozóval és egy 10m magas (ami a pincéből jön) 16cm-es belső átmérőjűt, így tacsmagolnom sem kell a két kémény egyberagasztását és azon gondolkoznom, hogy egyidejű működéskor vajon mi lesz.


Szóval Leier LSK. Kerámiabetét (90 perc 1000fokra tesztelve, 33év garancia), 5,5cm-es tömör kőzetgyapot szigetelés, szellőztethető a 4 sarokból, betonköpeny, 4 szál 10mm-es átmérőjű vas vezetve a sarkakban. No pain, no stress...

A tegnap be is öntöttem az alapját, imhol:

Ez persze a lusta ember kéményrakási technikája, lusta voltam zsalut készíteni fából, így kirajzoltam a helyét a padlón és a köpenytéglákból körberaktam (amik olyan ráksúly nehezek, hogy meg is tartotta a betont).

Íme:

 

Nem emlékszem, hogy említettem-e idáig, hogy a ház még a kezdetekkor úgy volt tervezve, hogy elbírjon ezen a helyen egy behemót nagy kályhát, így a kályha alatti födém megerősített, azaz a födém alatt 1m távolságra egy-egy betonfal húzódik(sávalapra terhelve), ez a 2 fal pedig a kályha hosszanti oldalait alátámasztja, azaz rákerül még a plussz vasazattal megerősített födém is, szóval jöhet az 5-6 tonna nyugodtan.

A kéménylábazatba díszből tettem pár szál vasat, főleg, hogy a peremét erősítse a 23cm magas 50x50cm-es betonlábazatnak (tudniillik jön még egy 16cm magas padlófűtéses padlóréteg a mostani födémre), a cementet sem spóroltam ki belőle, csuklóból raktam de C16/20-nak megfelelt legalább...

A kéményrakást természetesen bevállalom, attól nem tartok, az tiszta legó, a kisfiam lehet ha nálam is jobban össze tudná rakni. Elszúrni persze ezt is el lehet, ha nem olvassuk el és nem tartjuk be az útmutatót. De ezek a Leier / Schiedel-ék kis könyvecskét adnak vele, vagy neten videóik is vannak, szóval gyakorlatilag csak követni kell. 

Egy kérdés azért számomra itt is felmerült: hova illik elvezetni a kondenzvizet? Nálunkfele akiket megkérdeztem mind rávágják, hogy a wc szürke PVC csövezethálózatába, azaz kanalizálásba nyugodtan bele lehet kötni. 

Engem azért picit aggaszt, lévén, hogy erős savas lé is csuroghat benne, ami idővel a csatlakozásoknál lévő "gumigédereket" / tömítéseket biza szétszedheti és akkor áztathatja a födémet...

Úgyhogy valószínűleg fogok keresni valami savbiztos anyagot (állítólag a fűtésszerelésnél használatos PPR fehér csövek bírják a savat, ANTIGELT is szoktak bennük vezetni, úgyhogy talán valami olyasmivel vezetem majd ki az alapból...Ezt úgysem most kell eldöntenem, most csak felrakom a kondenzcsorgó elemet a helyére...

Közben beszereztem a szükséges anyagok nagy részét, úgyhogy tényleg foghatok neki a kályhának.

1. Agyag 2 féle is van előkészítve: van egy felszíni sárga agyag, amiből a helyi kályhások szokták a csempekályhákat készíteni, illetve van a tisztított alsóboldogfali agyag, amiből a tégla készült.

Az előbbit a kályhások 1:1 vagy még kevesebb homok arányban szokták keverni, hogy jó legyen, az utóbbi, a boldogfali pedig sokkal zsírosabb,  anno Szalai Péter, Isten nyugtassa,  1:3 arányban keverte...

Ki fogom próbálni heccből mindkettőt, lám hogy ragasztanak.

2. Samottéglát Heliost vettem  (heliossa.ro   R, 23,3x64x11,4mm, 3,5kg/db,   1250 fokosat), a Várad mellettit, jó árban megkaptam az egyik helyi építészanyagos cégnél ( Sazy ).

3. Neki való samotthabarcsot ma hoztam el a Dedemanból, zsákosat, keramikus kötésű, 1250 fokos szintén, csak vízzel kell keverni (Helios M29A)

Ez utóbbinak azt írja az útmutatójában, hogy lehet hozzá keverni üvegvizet is (2-5%), ez esetben hidegen is köt (hidraulikus kötés) és erősebb lesz a kötés, viszont csökkenti a rakott fal hőállóságát.

A tűztér felső szakaszainál semmiképen nem fogok használni belőle, de az alján, azaz a hamuzótér szintjén gondolkodtam, hogy tegyek-e belőle, lévén, hogy ott max langyos lesz a tégla így keramikusan sosem fog megkötni... (a samottat olcsóbban vettem, mint a köpenytéglát és pontosabb tégla is a samott, szóval élére állítva könnyebben falazhatok belőle mint a kézi vetésű köpenytéglából, így a hamuzórészt is teljesen belőle fogom kirakni).

Aszonták a Dedemanban viszont, hogy üvegvizük nincs és nem is lesz, mert az okosok állítólag kitalálták, hogy rákkeltő. Nos nem tudom, hogy van, mindenképpen utána fogok nézni a dolognak csakhogy tudjam ezt, ui. a pince vakolatába is szándékoztam tenni ilyet vízszigetelés céljából. Van egy modernebb anyag viszont erre, a SIKA-1, elég drága, de abba még állítólag nem kötött bele senki.

Az még egy verzió, hogy ha elkészül a kályha rakok egy tüzet a hamuzóba is 1x és akkor megvan a keramikus kötés is (az igaz, hogy a Helios útmutatóba épp azt nem írja, hogy hány fok az az üzemi hőmérséklet ami kell minimum a keramikus kötés létrejöttéhez), 300 fokot biztos tudok csinálni a hamuzóban is...

Nagyjából itt tartok, el kell készítenem a levegőbevezetés csöveit, amit fémlemezből fogok összeheggeszteni, a fémlemez mellett döntöttem, lévén, hogy át kell menjen a füstjáratok alatt, és egykét helyen közvetlen érintkezik a füstgázzal (így előmelegített levegőm is lesz), ugyanakkor a huzatszabályzót így meg tudom csinálni masszívra, időtállóra, ui. ahhoz több hozzáférésem nem lesz, lévén, hogy a padlórétegben lesz elhelyezve, csak egy karocska vége fog kilógni onnan...

A tűztérben is csináltam pici módosítást, a biotűzterekről olvasgattam és a 6kw-os kályhakategóriánál úgy egészségesebb ha a kétrétegű tűztér belső fala a vastagabb, szóval belül lapra teszem a samottéglákat (11,4cm-es falvastagság), jönni fog egy 5cm-es rés ahol áramlik be a levegő majd egy élére rakott samottfal, azaz 6,4cm-es falvastagság.

Másként is logikusabb, mechanikusan is jobban igénybe van véve a belső fal (ahova a fát pakolom).

Kb. így nézne ki a vázlat, elnézést a gamat rajzért, mert lehet ha csak én értem, majd a kivitelezés fázisait úgyis fotózgatom, ahogy ígértem és onnan érthetőbb lesz minden:

És íme egy gyors vázlat téglákból kirakva...

Ahogy a szabadidőm engedi, remélem hamarosan jelentkezem további fejleményekkel...

Számítások - Előkészületek 13. Kályha külső méretek

Nos lejárt a majális, s pár családi esemény,
közben előkészületek is folytak, kéményárajánlatokat kértem, még várok egykét választ, valószínű, hogy Schiedel / Leier ajánlat közül választok egyet a jövő héten.

Ahol,..., mit mondjak...minden tetszik, kivéve az ár.
A sima téglakéményt, amit olcsóbban megoldhattam volna, nem mertem bevállalni a ház közepén erre a kályhára. Inoxkémény még egy olcsóbb megoldás, de ha azt esztétikai szempont miatt körbefalazom, dísztéglázom, szigetelem, kb ugyanott vagyok árban mint a Schiedel/Leier variáció és még mindig egy "megtacsmagolt" változat.

Érdekes módon Schiedelék árulnak tutti saválló inox kéményeket is, picivel olcsóbban mint a kerámiabetétes, samottbetétes változat, de nem adnak rá annyi garanciát mint a kerámiás változatra(30-33év, a 33 már csak mesebeli szám, gondolom)(ezidáig az tetszett a legjobban amikor egy román vajmi 5 éves új cég a betoncserépjére 60+ év garanciát dobott, csakhogy észrevegyék Bramac-ék, Terran-ék stb. 50 éve mellett..Persze, nálunk minden lehetséges...)

Az inoxot valami 4-500-600 fokig garantálják, gondolom, hogy a fém meglágyul, nem bírja olyan jól a kéménykiégést,
a kerámiás változatokat viszont 1000 fokig tesztelték.
A Schiedel Rondo állítólag 2-3 kéménykiégésre volt tesztelve, az UNI Plus valami 10-re, picivel jobban bírja a hősokkot (Schiedel alkalmazotti/ügynöki vélemény).


Jobb lehetőség vagy információ hiányában, k. drága, tudom, de Schiedel/Leier lesz nálam, valószínű.Ez van.

Nos, összegezve az eddigieket:

A 6kw-os befűtendő felület a következőképpen oszlik meg:
0,880 kw - hálószoba (~ 14,67%)
0,739 kw - iroda (~ 12,32%)
4,38 kw - nappali, előszoba, közlekedő együttes (~ 73%)

Hogy ez teljesülhessen kell legyen 12 m2 külső hőleadó felülete a kályhának.
Ezt a 12 m2-t kell leosztani a fenti százalékoknak megfelelően, azaz 14,67% (1,76 m2) kell essen a hálószobára,  12,32% (1,48 m2)az irodára és 73% (8,8 m2) a nappalira.


A fentieknek megfelelően készítettem egy hozzávetőleges vázlatot, hogy ezt a leosztást a kályhán hogyan lehetne megvalósítani, úgyhogy a 3 betonoszlop közé beékeljem a kályhát, a kéményt is találjam el lehetőleg(aminek a helye eléggé rögzített / korlátolt a tetőgerendák / szarufák miatt amik között el kell férjen, +-10cm rés is ajánlott...), és a 3 fűtendő helyiségre eső hőleadás megközelítse a fentieket.

Készítettem egy felülnézeti vázlatocskát, valami ilyesmi kellene legyen. Nem hajszálpontos, de nagyjából megközelíti a szobánkénti leosztást.

Behemót nagy kályha lesz az tény 1,45m frontszélességgel..
A betonoszlopokkal érintkező felületeket , a kályha alját és tetejét szigetelném, szóval ezek kiesnének a hőleadó felületekből, ezenkívül a megmaradt részek kb. ütik a 12m2-t úgy számigáltam össze.

Maga a kályha lenne vagy 2,1m magas, de a felső pár sor szigetelésről szólna, tehát csak 1,93m magasságig számoltam hőleadó felületnek, viszont hozzájönnek a padka és segédkémény aktív felületei is.
A segédkéménynek a kéménnyel érintkező oldalát szintén szigetelném, szóval az nem.

Közben elhoztam egy utánfutónyi téglát is, majd még kell samottat is vásároljak valahol, szóval folynak az előkészületek.

Nem álltam meg persze, hogy ne rakjak ki egy sort próbából, lám, kb. hogy fog festeni majd a helyszínen.
Valami ilyesmi helyre kell majd beékeljem ezt a kályhát.

A kémény szituáció is komplikálódott persze, eredetileg a pincébe nem terveztem fáskályhát, de a legújabb fejlemények szerint, a fenti képen, a talicska előtt lesz egy másik kémény is, ami a pincéből jön fel, nem fog tudni felmenni a tetőig, hanem belecsatlakozik a tömegkályha kéményébe egy 45 fokossal valahol 1,5 m magasságban (kb 30 cm-re a tömegkályha bekötése felett).

Persze ez nem egy standard megoldás, szóval esik a garancia Schiedel / Leier-éknél, és még sok más. dehát ilyen a háborúban :-) S békeidőben is.

Maga a tény, hogy két különböző szinten lévő fáskályhát kötök egy kéményre kiverte a biztosítékot egykét meginterjúvolt szakinál, de úgy gondoltam, hogy csak bevállalom. Mindkét kályha felől elzárót (súbert) építek a kéménycsatlakozás elé(sokak szemében ez is szentségtörés), az esetek nagyrészében nem fognak egyszerre üzemelni, de ejsze egyszerre is kellene működjenek, a gyűjtőkéményt nem ma találták fel.

Van aki azt mondja, hogy ez így nem fog működni, az egyszerre működésre én se tenném rá a nyakam, de külön-külön nem látom akadályát. Majd írok egy használati utasítást mellé, ami majd száll generációról generációra :-)

Majd meglátjuk...

Számítások 12. A kályha nyomásvesztesége, konkrét számítások

Ettől a fejezettől írtóztam a legjobban, ui. egyszintes ház lévén nem rakhatok bármilyen magas kéményt mint amilyet egy akármelyik kályha megkíván. 

Azaz rakhatnék de csúnya, ha a kelleténél jobban magasodik a gerinc fölé (gerinc fölé több mint 1m-el nem szeretnék menni)

Ha többszintes ház lenne, és odalőhetnék egy 10m-es kéményt akkor nyugodtan aludnék.

Így pedig számigálok, saccolgatok és ... megpróbálok addig nyújtózni, ameddig a takaróm ér.

Azt szerettem volna, hogy 3 padkát építek a kályhához (egyet az iroda felőli falon, egyet a hálószoba felőli falon és egyet a nappaliba eső szakaszba), sajnos mint az alábbi számításokból is kiderül ehhez sokkal magasabb kéményre lenne szükségem, úgyhogy az iroda felőli padkát startból ejtettem (oda egy független, azaz nem fűtött padkát fogok készíteni...

Nos akkor lássunk hozzá ehhez a talán unalmas és hosszú bejegyzéshez és futtassuk meg / saccoljuk meg a gyakorlatban is az ellenállásszámítás ( előző bejegyzés)  képleteit a különböző járatszakaszokra:

(http://tomegkalyha.blogspot.ro/2016/04/szamitasok-9-jaratok-meretezese.html

)

A tűztér, sütő, lefele tartó ágak után a padkás rész következik, ami gyorsan vázolva valahogy így nézhet ki:

Megpróbálom követni a levegő-, gáz útját a kinti levegőbevezetés csatornájától a kémény tetején való távozásig és kiszámítani, talán inkább megsaccolni az ellenállásokat az egyes szakaszokra.

Mivel a kéményhuzat elsősorban a kinti levegő hőmérsékletétől függ, azt feltételezem, hogy +10C fok van odakint (ha ilyen „melegben” még működik a kályha az nekem már megfelelne, ennél melegebbnél már valószínű kétnaponta kellene tüzelni benne, ami már nem épp a tömegkályha stílusa...ilyenkor ha szükség lesz járathatom picit a padlófűtést is)

Szóval +10C fokkal dolgozok.

0. Először veszem a levegő útját a tűztérig:

Külső levegőellátás csatornája (ami 1,2 m mélyről jön fel a kályha aljáig, a hamuzóig, és huzatot generál, ezt onnan tudom, hogy fűtés nélkül is érzem a huzatocskát, ha a kezemet a nyíláshoz teszem, ui. bent a házban picit melegebb van most mint odakint):

Az előző bejegyzés szerint három komponenst kell számolnom minden járatszakaszra: nyugalmi nyomás, súrlódási és alaki ellenállás.

A.     Nyugalmi nyomás

Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*1,2*(ról1-ról2);      ahol:

Ról1 = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+15/273) /1,07= 1,145473kg/m3 (15 C fok (a csatornában lévő átlag levegőhőmérsékletet ezzel saccolom, mivel melegedik felfele, a hamuzónál 20 fok feletti lesz elvileg) )

Ról2 = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+10/273) /1,07= 1,165711kg/m3 (10 C fok, odakint)

Ról3 = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+0/273) /1,07= 1,20841kg/m3 (0 C fok, odakint)

Tehát

Pny=-9,81*1,2*(1,165711-1,145473)= -0,238242 Pa, (ha 10 C fok, odakint) mivel felszálló ág, így besegít, tehát negatív előjellel kell beszámítani.

Érdemes megjegyezni, hogy kinti 0C fok esetén Pny=-9,81*1,2*(1,20841-1,145473)= -0,74089 Pa lenne.

B.     Súrlódási ellenállás

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Ról1 = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+15/273) /1,07= 1,145473kg/m3 (15 C fok-a csatorna átlaga)

 Pd=ról1*vnégyzet/2=1,145473*0,5*0,5/2=0,143184 Pa (szeretnék még plussz levegőbevezető csövet elhelyezni, hogy a sebesség minél kisebb lehessen, itt most 0,5m/s-al számolok)

Lj ~ 5m

Dh=16cm

Kf=0,001 (PVC cső)

Lambda = 1 / ( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1/( 1,14+2*log(0,16/0,001) )=0,180237

Ps=0,180237*0,143184 *5/0,16=0,80647Pa

C.     Alaki ellenállás

A 16-os PVC cső 2x 90 fokos kanyart vesz be a föld alatt:

Pa=gamma*Pd,

Ahol,

Gamma = 1,2

Pd=ról1*vnégyzet/2=1,145473*0,5*0,5/2=0,143184 Pa (a fenti számításból)

Pa=1,2*0,143184=0,171821Pa

Tehát:

Külső levegőcsatorna összesen: -0,238242 + 0,80647 + 0,171821 =0,74Pa (kinti 10 C fok esetén)             

Természetesen az is megtörténhet, hogy a hamuzóajtón is adok levegőt párhuzamosan, így mivel a sebesség feleakkora lesz, az alaki ellenállás és súrlódás 4x kisebb lesz, ez a nyomásveszteség 0,1-0,2Pa –ra is csökkenhet...

Ehhez még hozzáadhatjuk a levegő útját a hamuzóból a rostélyon illetve oldalfal nyílásain keresztül a tűztérig, rostélyon keresztül 1,1Pa-t számítanak, vegyünk akkor mondjuk egy 1,5Pa-t..

Tehát a levegő útja a tűztérig, összesen:

1,5+0,74=2,24Pa

Ezután már az égési gázak útját kell követni (Róf= 1,282kg/Nm3).

1.      Első járat,

maga a tűztér – torok szűkülésig, magassága 99cm.

700 C fokos gázhőmérséklet. V= 1,0823 m/s átlag áramlási sebesség a tűztérben

(lásd http://tomegkalyha.blogspot.ro/2016/04/szamitasok-9-jaratok-meretezese.html ),

viszont a torokban felgyorsul, így vonatkoztatási sebességnek azt veszem V=3,9325 m/s

Átlagfelület: (2209+352,5)/2= 1280,75 cm2, amit négyzetméterben kifejezve F=0,128075 m2

Kinti levegő hőmérséklete: 10 C fok

1.A Nyugalmi nyomás

Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*0,99*(ról-róf);      ahol:

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+700/273)/1,07=0,336166 kg/m3

Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293/(1+10/273)/1,07= 1,16571 kg/m3

Tehát

Pny= 9,81*0,99*(1,16571-0,336166)=8,05 Pa, de mivel felszálló ág, így besegít, tehát negatív előjellel fogjuk beszámítani:

Pny=-8,05 Pa

1.B Súrlódás

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Pd=róf*vnégyzet/2=0,336166*3,9325 *3,9325 /2=2,5993 Pa

Lj=0,99m

Dh=sqrt(F/3,1415)*2=2*sqrt(0,128075/3,1415)=0,403825m

Lambda = 1/(1,14+2*log(Dh/kf) )=1/(1,14+2*log(0,403825/0,003))=0,185249,      kf=0,003 - samottfal

Tehát:

Ps=0,185249*2,5993*0,99/0,403825=1,18 Pa,

Ez természetesen pozitív érték, hiszen igazi súrlódásként lép fel

1C. Alaki ellenállás

Pa=gamma*Pd

Mivel egyenletesen szűkül a járat keresztmetszet a torokig, valószínű, hogy a gyakorlatban kisebb lesz az ellenállás, de én inkább a nagyobbal veszem, azaz mintha tűztér alapterületről hirtelen torok-keresztmetszetre szűkült volna, így ezzel számolok:

Tűztér alapterülete, A2 = 47*47cm2

Torok keresztmetszete, A1 = 7,5*47cm2

A1/A2=0,16 => gamma=0,5

Pd=róf*vnégyzet/2=0,336166*3,9325 *3,9325 /2=2,5993 Pa

Tehát:

Pa=gamma*Pd=0,5*2,5993=1,299 Pa

Összeadva a 3 ellenállást:

1A+1B+1C=-8,05 +1,18+1,299= -5,571 Pa

Tehát az első járat, azaz tűztérben -5,571 Pa „előnyre” teszünk szert.

2. Második

Ellenállás szempontjából magát a torok szakaszt átlépjük, lévén, hogy lényeges szintkülönbség nincs és a hossza elhanyagolható (bele fogjuk viszont számolni a következő lépésnél, mint „bővülés”, „szűkülésként” az előbb beleszámoltuk)

3. Harmadik, azaz sütő („utánégető”) rész

Ha úgy vesszük, hogy harang, ahol „hömpölyög” a füstgáz a szabad gázáramlásnak megfelelően, súrlódást nem is kellene talán számítanunk, de megpróbálok rá úgy tekinteni, mint egy járat, így az ellenállásokat inkább a „rosszabbik esetre” számolom ki. Szóval, 700 fokos gázhőmérséklet , v=0,627 m/s, felület 47x47cm2, magasság 33cm.

3.A Nyugalmi nyomás

Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*0,33*(ról-róf);      ahol:

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+700/273) /1,07=0,33617 kg/m3

Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293/(1+10/273) /1,07= 1,16571kg/m3

Tehát

Pny= 9,81*0,33*(1,16571-0,33617)= 2,68547 Pa, s mivel felszálló ág, így besegít, tehát negatív előjellel fogjuk beszámítani:

Pny=-2,68547 Pa

3.B Súrlódás 

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Pd=róf*vnégyzet/2=0,336166*0,627 *0,627 /2=0,066 Pa

Lj=0,33m

Dh=0,47m

Lambda = 1 / ( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1/(1,14+2*log(0,47/0,003) )=0,180833

Tehát:

Ps=0,180833*0,066*0,33/0,47=0,00838 Pa,

Ez természetesen pozitív érték, hiszen igazi súrlódásként lép fel

3C. Alaki ellenállás

Pa=gamma*Pd

Torokból bővülés történik:

Sütő alapterülete, A2 = 47*47cm2

Torok keresztmetszete, A1 = 7,5*47cm2

A1/A2=0,16 => gamma ~ 0,7

Pd=róf*vnégyzet/2=0,336166*0,627 *0,627 /2=0,066 Pa

Tehát:

Pa=gamma*Pd=0,7*0,066 =0,0462 Pa

A 3 összege:

3A+3B+3C=-2,68547+0,00838+0,0462= -2,6309 Pa

Tehát a sütő is még a javunkra dolgozik, ellenállása -2,6309 Pa

4. Negyedik, azaz „karburátor kilépés”

Itt nyugalmi nyomásváltozást nem kell számolnunk(vízszintes kilépés), súrlódástól is eltekintünk a rövid szakasz miatt, csak alaki ellenállást saccolunk, lévén, hogy ez egy szűkülés majd nyomban utána bővülésnek is felfogható.

500C fokkal számolunk, sebesség 2m/s, sütő oldal-keresztmetszet 47*33cm2, nyílás nagysága:

275,32 cm2 lenne a karburátor területe, aminek 18,73 cm –es Dh felel meg, persze ezekből kettő van, így kétszer számoljuk a kapott ellenállást.

4.C1 Szűkülés

Pa=gamma*Pd

A1/A2=275,32/(47*33)=0,1775 => gamma ~ 0,5

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+500/273) /1,07=0,42314 kg/m3

Pd=róf*vnégyzet/2=0,42314*2 *2 /2=0,84628Pa

Tehát:

Pa=gamma*Pd=0,5*0,84628=0,42314Pa

4.C2 Bővülés

Pa=gamma*Pd

A1/A2=275,32/367,1=0,75 => gamma ~ 0,13

Pd=róf*vnégyzet/2=0,423143*2 *2 /2=0,84628 Pa

Tehát:

Pa=gamma*Pd=0,13*0,84628=0,11Pa

Összesen a két karburátor alaki ellenállása, sacc: 2*(0,42314+0,11)=1,06Pa

Ehhez még hozzáadhatjuk a 2db 90 fokos (gamma 1,2) alaki ellenállást is a karburátorból való közvetlen kilépés után (ui. lefele fordul a gáz).

Pa=gamma*Pd

Pd=róf*vnégyzet/2=0,423143*2 *2 /2=0,84628 Pa

=> Pa=1,2*0,84628*2=2,03Pa

Tehát a karburátorok ellenállása, összesen: 2,03+1,06=3,09Pa

Ez még mindig az a szint, ahol a tűztér és a sütő „tolja előre” a gázt...

5. Ötödik, azaz két lefele ág

Fent 500C fok, lent 300C fok, átlag 400 C fokkal számolunk

Magasságvesztés kb. -1,8m (a füst lemegy a hamuzó aljáig).

Lényeges keresztmetszetváltozással itt nem számolhatunk, átlag: 12x75cm2 =>

Dh=0,2069 m

Sebesség v=1,5 m/s

5.A Nyugalmi nyomás

Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*0,99*(ról-róf);      ahol:

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+400/273) /1,07=0,48602 kg/m3

Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293/(1+10/273) /1,07= 1,16571kg/m3

Tehát

Pny= 9,81*1,8*(1,16571-0,48602)= 12 Pa, és mivel leszálló ág, „terheli a kéményt”, tehát pozitív előjellel fogjuk beszámítani(és egyszer ui. a nyugalmi nyomás nem függ a keresztmetszettől)

5.B Súrlódás

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Pd=róf*vnégyzet/2=0,48602*1,5*1,5 /2=0,54677 Pa

Lj=1,8m

Dh=0,2069 m

Lambda =1/(1,14+2*log(Dh/kf) )=1/(1,14+2*log(0,2069/0,003))=0,20758

Tehát:

Ps=0,20758*0,54677*1,8/0,2069=0,987 Pa,

Ez természetesen pozitív érték, hiszen igazi súrlódásként lép fel, a két ágon összesen 1,97Pa

5C. Alaki ellenállás – mivel nincs lényeges keresztmetszetváltozás, ettől eltekintek

Tehát a 2 lefele ág összellenállása:

5A+5B+5C=12+1,97=13,97 Pa

Tehát, amit nyertünk "felfele jövet", nem elég "lefele jövet", itt úgy néz ki, hogy már a kémény huzat szívóerejének is be kell segítsen.

Azt tartom furcsának, hogy Larsnak volt egy „downdraft experiment”-je az MHA-nál, ahol ha jól emlékszem egy Gömböcöt raktak, kémény nélkül, sőt a padka is lefele ment vagy 2m-t, a gáz pedig kijutott (arról nem szólt a fáma, hogy gázként vagypedig egyrésze csöpögött..)

Jól lehűtötték mindenképpen a padkaszakaszon, ami segítette ezt, a hideg gázak könnyebben süllyednek...

Meg is találtam a linket, imhol:

Gymse Experiment with Lars Helbro (http://www.mha-net.org/docs/v8n2/wildac12b.htm)

Lars gondolatai a kísérletről(valami olyasmiket beszél, hogy szerinte kár, azaz energiapazarlás felmelegíteni a gázt, hogy ki tudjon menni a kéményen és az atmoszférában szétoszoljon, inkább lehűteni kellene (ezáltal visszanyerni belőle energiát) és kicsöpögtetni alul…

http://www.mha-net.org/docs/temp/120428lars.doc

Lehet ha tévedek a fenti számításokban, nálam az jött ki, hogy a padlóig sem jut vissza a gáz magától, Lars Helbro Gömböcénél még annál is mélyebbre ment, őszerinte van egy “nyomása, ami tolja előre a gázt”, ő így fogalmaz:

“There is no door, but the opening is reduced to persuade the smoke
to go up into the bell. This is similar to a riser in a rocket stove, and may provide some
pressure to help drive the smoke from the firebox side.”

6. Hatodik, azaz padka első része

Ezt elosztom kétfelé. Az első szakasz a kétoldali kb. 1-1 m-es szakasz lesz (az “U” alak két szára), ahol elindul a gáz, a kettő összege kb. 2m.

300C fokos gáz. Áganként 272,11 cm2 (Dh=18,62cm). V=1,5m/s

6.A

Pny=0, mivel vízszintes járatok, ez zéró.

6.B Súrlódás

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+300/273) /1,07=0,57084 kg/m3

Pd=róf*vnégyzet/2=0,57084 *1,5 *1,5 /2=0,642195 Pa

Lj=1m

Dh=0,1862m

Lambda = 1 / ( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,1862/0,003) )=0,21161

Tehát:

Ps=0,21161*0,642195 *1/0,1862=0,729833 Pa,

Pozitív érték, hiszen igazi súrlódásként lép fel, a két ágon összesen 1,459666Pa

6C. Alaki ellenállás

Amikor a függőleges járat 90 fokos kanyart vesz be ( keresztmetszet nem változik, 272,11 cm2 ):

Pa=gamma*Pd,

Ahol,

Pd=róf*vnégyzet/2=0,57084 *1,5 *1,5 /2=0,642195 Pa

 90 fokos kanyarnál gamma=1,2

Pa=1,2*0,642195=0,770634Pa (ez mindkét járatnál van, 2x számoljuk)

A baloldali járatnak lesz még egy 2x 45 fokos beleömlése az egyesített járatba, gamma=0,4:

Pa=2*0,4*0,642195=0,5137Pa

Tehát a két padka első szakasz összellenállása:

6A+6B+6C=0+2*0,729833+2*0,770634+0,5137 =3,5146 Pa

6’ . Hatodik, azaz padka hátsó része (hálószobába belógó rész)

6’A.  =0

6’B. Súrlódás

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+200/273) /1,07=0,69152 kg/m3

Pd=róf*vnégyzet/2=0,69152*1,5 *1,5 /2=0,77796 Pa

Lj=1,45+0,8=2,25m

Dh=0,1862m

Lambda = 1 / ( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,1862/0,003) )=0,21161

Tehát:

Ps=0,21161*0,77796*2,25/0,1862=1,9892 Pa,

6’C. Alaki ellenállás 

4db  45 fokos kanyart vesz be a padka(igazából kerekített téglákkal fogom kidolgozni a kanyart) + 1db 90 fokosat ( keresztmetszet nem változik, 272,11 cm2 ):

Pa=gamma*Pd,

Ahol,

Pd=róf*vnégyzet/2=0,69152*1,5 *1,5 /2=0,77796 Pa

45 fokos kanyarnál gamma=0,4

90 fokos kanyarnál gamma=1,2

Pa=(4*0,4+1,2)* 0,77796 =2,17Pa

Tehát a kályha hátoldali padkájának összellenállása(a padkák egyesüléséig):

0+6’B+6’C=0+1,9892+2,17=4,1592 Pa

Ha nem lenne a hátsó padka, akkor csak:

Ps=0,21161*0,77796*1,45/0,1862=1,2819Pa

Pa= (1,2)* 0,77796=0,9335Pa

Ps+Pa=1,2819+0,9335=2,2154Pa, azaz 4,1592-2,2154=1,9438Pa-al kevesebb lenne!!!

(ezt a "tartalékomat" úgy fogom felhasználni, hogy súberrel kiiktathatóvá teszem ezt a padkát és ha a szükség megkívánja, akkor lezárom ezt a padkaszakaszt)

7. Hetedik,

Azaz az egyesített padka, a padka utolsó szakasza.

200C fokos gáz. 449,26 cm2 (Dh=23,92 cm). V=1,5m/s

7.A

Pny=0, mivel vízszintes járatok, ez zéró.

7.B Súrlódási ellenállás

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+200/273) /1,07=0,69152 kg/m3

Pd=róf*vnégyzet/2=0,69152 *1,5 *1,5 /2=0,77796 Pa

Lj=0,55m

Dh=23,92 cm

Lambda = 1 / ( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,2392 /0,003) )=0,20229

Tehát:

Ps=0,20229*0,77796 *0,55/0,2392=0,361854 Pa,

7C. Alaki ellenállás

Amikor a padka 2x 45 fokos kanyart vesz be a segédkéménybe csatlakozásnál:

Pa=gamma*Pd,

Ahol,

Pd=róf*vnégyzet/2=0,69152 *1,5 *1,5 /2=0,77796 Pa

 45 fokos kanyarnál gamma=0,4

Pa=2*0,4*0,77796 =0,622368Pa

Tehát az egyesített padka összellenállása:

7A+7B+7C=0+0,361854 +0,622368=0,98422Pa

8. Nyolcadik:

A segédkémény, ami valószínű kb 1,2m magas lesz (Schiedel / Leier-eknél valahol ebben a magasságban lehet belecsatlakozni).

Ezen a szakaszon egy 160 C fokos levegővel számolok, szintén 1,5 m/s:

F= 411,26 cm2 ( Dh=22,89 cm)

8.A  Nyugalmi nyomás „nyereség”

Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*1,2*(ról-róf);      ahol:

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+160/273) /1,07=0,7554 kg/m3

Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+10/273) /1,07= 1,165711kg/m3

Tehát

Pny= 9,81*1,2*(1,165711-0,7554)= 4,830181 Pa, de mivel felszálló ág, így besegít, tehát negatív előjellel fogjuk beszámítani:

Pny=-4,830181 Pa

8.B Súrlódási ellenállás

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+160/273) /1,07=0,7554 kg/m3

Pd=róf*vnégyzet/2=0,7554*1,5 *1,5 /2=0,849825 Pa

Lj=1,2m

Dh=22,89 cm

Lambda = 1 / ( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,2289 /0,003) )=0,20387

Tehát:

Ps=0,20387*0,849825*1,2/0,2289=0,908277 Pa,

8C. Alaki ellenállás

Amikor a segédkémény 2x 45 fokos kanyart vesz be a keménybekötésnél:

Pa=gamma*Pd,

Ahol,

Pd=róf*vnégyzet/2=0,7554*1,5 *1,5 /2=0,849825 Pa

 45 fokos kanyarnál gamma=0,4

Pa=2*0,4*0,849825 =0,67986Pa

Tehát segédkémény összellenállása:

8A+8B+8C=-4,830181+0,908277+0,67986=-3,242Pa

9. Kémény

Ehhez még hozzászámolhatjuk a kémény súrlódási ellenállását is(alaki ellenállás ott nincs, hiszen egyenesen tart felfele és keresztmetszetváltozás sem lesz), átlaghőmérséklet (160+80)/2=120 C fok:

Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh; 

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+120/273) /1,07=0,83229 kg/m3

Pd=róf*vnégyzet/2=0,83229*1,5 *1,5 /2=0,936326 Pa

Lj=5,5m

Dh=22cm

Kf=0,002 samottcső esetén

Lambda = 1 / ( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,22/0,002) )=0,19147

Ps=0,19147*0,936326*5,5/0,22=4,48Pa

Összesítve:

- levegőbevezetés csatorna + levegőadagolás a tűztérbe = 2,24Pa

- kályha+kéménybekötés =14,27412

- kémény összellenállása = 4,48Pa

A teljes rendszer összellenálása (a fenti 3 érték összege): 20,99412 Pa

Tehát minimum ennyi kell legyen a kémény huzata: 

Pz=( ról-róf)*g*h>=20,99412Pa

Azaz h>=20,99412/(9,81*( ról-róf))

(160+80)/2=120C fok átlag füstgázhőmérséklettel számolva és kinti 10C fokos levegőhőmérsékletet:

Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+120/273)/1,07=0,83229 kg/m3

Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293/(1+10/273)/1,07= 1,16571 kg/m3

h>=20,99412/(9,81*( 1,16571-0,83229))

Azaz:

h>=6,41m (aktív kéménymagasság) 

(ez sajnos túl sok, ezzel 1,9 m-rel kerülnék a tetőgerinc fölé)

Ha kiiktatom a hátsó padkát (-1,9438 Pa ellenállással kevesebb lesz), és szobából táplálom levegővel (-0,74Pa-al, azaz a külső levegőbevezető csatorna ellenállásával szintén kevesebb lesz)

h>=5,59 ((azaz aktív kéménymagasságra lesz szükségem)

Ezzel 1,09 m-re nyúlik a kémény a tetőgerincem fölé, nevezzük úgy, hogy elcsúszik, ennél nagyobb már csúnyácska lenne…

 

A kémény viszont a padlótól indul, tehát ehhez hozzáadva a segédkémény magasságát (1,2m),

Az jön ki, hogy minimum 6,79m magas kéményt kell vásárolnom.

Valószínű úgy fogom csinálni, hogy megveszem a 7m-es kéményt, és az utolsó elemet(kb. 30cm-33cm) csak tüzeléspróba után rakom fel a helyére, ha szükség lesz rá, illetve megcsinálom a hátsó padkát is, de kiiktatható formában (súberrel elzárható formában), és ha a tüzeléspróba azt hozza, ki, hogy nem működik a második padkával a kályha, akkor lezárom a padkát…

Megjegyzendő, hogy ezek a számítások kinti +10 fok és fával telepakolt tűztérrel voltak, tehát maximális füstgáz térfogatárammal, ha pedig kisebb famennyiséggel és hosszab tüzelési időt választok valószínű, hogy kisebb áramlási sebességek jönnek ki, azaz kisebb kályha ellenállás, tehát nem kizárt, hogy nyugisan használhatom majd a hátsó padkát is (amit nagyon szeretnék persze).

Ha pedig nem, hát akkor nem...Akkor úgy tekintek rá mint egy kályhához ragasztott fűtetlen padka, és marad fűtve az egyetlen padkám, amelyik a kéménnyel köti össze a kályhát.

Ha kint hidegebb a levegő mint +10C fok, akkor mégjobban működik, ha pedig melegebb van, nem biztos, hogy műkodik, azaz kimegy a füst... 

Ez van. Harang rendszerűvel valszínű szebbek lennének a számok(egy kettősharang kályha kisebb huzatigényű, állítólag belefér a 15Pa-ba)...No de azt majd máskor..:-)