Ház szigeteléséről, penészesedés stb. - 49

Ez nem kályháról szól, de szorosan kapcsolódik a témához, és tanultam belőle, úgy gondoltam, hogy lejegyzem ezt a pár gondolatot, már csak azért is mert ebben a témakörben is sok tévhit forog...

A háznak a külső szigeteléséről lenne szó és a "szuszog / nem szuszog" témakörről.

1. Egyre inkább teret hódít a kőzetgyapottal való szigetelés az állami támogatás (ami keveseknek adatik meg)  mellett  az előnyös tulajdonságai miatt: 1000 fokig tűzálló, tényleg elégethetetlen anyag, és nagyon jó a páraateresztő képessége (az az ún. SD érték, utána lehet nézni a neten a definícójának), ezért sokan azt mondják, hogy "nem penészedhet".

2. A másik tendencia amit nálunkfelé egyre többet látok, hogy az agyagtéglafalat egyáltalán nem szigetelik le, hanem odalőnek egy 40cm +  vastag falat és azt mondják ez bőven elég és így legalább "szuszog" a ház és nem penészedhet.

Szerintem mind a két fenti nézet téves.

A penészesedést nem lehet megelőzni pusztán a fal  páraáteresztőképességével játszadozva. Amennyi sok vízpára termelődik egy átlagos házban a főzés, mosás, fürdés, melegvízhasználat és kilélegzés következtében, nos, az a mennyiség egyáltalán nem tud kipárologni a falon és szigetelésen keresztül (csak olyan kevés mértékben, ami nem elegendő a penészesedés megelőzéséhez). Szintén utána lehet nézni a neten a mennyiségeknek.

A gyakorlatban:

mind a két fenti esetre tudok példát a környezetemből:
az egyik 30-as porotherm téglafalas ház, 15cm-es kőzetgyapottal, a ház teljesen kiszáradt, vakolás és külső szigetelés után nem laktak benne 2 évet, és a beköltözést első telében az egyik helyiségben / bútor mögött megjelent a penész.

A másik a 47cm-es porotherm agyagtéglafal, külső vakolással és szigetelés nélkül, ott is penész jelent meg az első télen (az is igaz, hogy itt már nem volt 2 év száradás, hanem elkészülést követő őszi beköltözés.

Szerintem ha a penészesedést akarjuk kizárni akkor 2 dolog fontosabb mindennél: egyik, hogy a szellőztetést kell tudni megoldani hatékonyan, ha nem használunk szellőztető berendezést a minden szobácskában jól méretezett ablak szerintem kötelező, minél nagyobb, annál jobb, minél nagyobb a magassága, annál jobb, ui. alul jön be a hideg levegő és felül tud kényelmesen távozni a meleg, szóval rövidebb idő alatt kiengedi a vízpárát (különösen igaz fürdőszobákra, de szerintem egy gardróbra is kötelező az ablak..). A másik, hogy ne legyenek durva hőhidaink a falak mentén (legtöbbször a lábazatnál szokott ez elcsúszni és a fal tetején, ahol a fal a padlástérrel találkozik, no meg az ablakok körül szokott kevesebbre sikeredni a szigetelés.

Ha a fenti két dolog megadatik, egy átlagos szigetelésű háznál nem sok esélye marad a penésznek.

Ugyanakkor, lehet akár kőzetgyapottal is szigetelve a ház, ha a fenti két dolog nincs meg, megjelenhet a penész.


S most vegyük az én esetemet, én legalábbis tanultam belőle:

Eredetileg én is húztam az "ökó-bió" féle dumák felé és kőzetgyapot-szigetelést szerettem volna a házra.
Amit a mai napig is úgy tartom, hogy felraknám. Ha valaki fizetné nekem :-)
Az én esetemben a kőzetgyapot és EPS-es szigetelés közti árkülönbség 10000lej (kb. 2200EUR) lett volna, ez csak ÁRKÜLÖNBSÉG, azaz ennyivel lett volna több a kőzetgyapotos megoldás ára.
Van ugye a kőzetgyapot ára, de a kellékek is drágábbak hozzá, drágább felfogató tipnik, drágább ragasztóanyag, drágább színfestés, nehezebb vele dolgozni stb..szóval a végeredmény hasonló nagyságrend volt nálam, mint amit írtam.

Szóval pénzügyi okok miatt az EPS mellett döntöttem.
Kivétel a kémény két oldalán futó 1-1m-es sáv amit tűzvédelmi szempontból, a magam megnyugtatására kőzetgyapottal szigeteltem.

De az a helyzet, hogy EPS esetén sem mindegy a HOGYAN.

A cégektől akik árulják zéró információ szerezhető be arról, hogy miből mennyit érdemes.
Nekik eladó, szóval minél több.

Eredetileg úgy gondoltam, hogy a 30-as téglafalamra rakok egy 15-ös EPS-t, de kis pénzügyi eszmefuttatás után úgy láttam a 20cm-es szigeteléssel jobban járok, úgy értem mennyivel kerül többe per  mennyivel több fát spórolok meg 10-20-30 éves távlatban.

A 20-as szigetelés a vastagságát tekintve szinte megfelelne egy passzívház követelménynek a mi éghajlatunkon, persze ettől még nem lesz passzívház a ház, nem is volt kitűzve az, oda még lenne egy jópár más feltétel aminek nem felel meg. De nem is volt ez szempont az építkezés kezdetekor sem.

Ugyanakkor azt is szerettem volna, hogy a végeredmény minél "keményebb" legyen, szóval rá szerettem volna rakni még egy 2cm-es XPS-t (lépésálló "iporka"), azt hálózva, cementes anyaggal behúzva, hogy bőven bírjon el egy létranekitámasztást pld.

Hálistennek vásár előtt felhívtam egy ismerősöm által közvetített passzívház-építészt.
Aki telefonon nem vágta rá egyből a jót vagy rosszat, hanem azt mondta csinál egy szimulációt és visszahív.

A végeredmény: a plussz 2 cm-es XPS nem javasolt rá, mivel azzal már annyi vízpára termelődik a falban, ami nem jó. Egyszóval nem lehet, nem érdemes csak úgy hasból "iporkázni".

De a 2cm nélkül jó, azaz kinti és benti 25 fokos hőmérsékletkülönbség esetén 0 kondenz keletkezik a falrétegződésben.

Van egy nagyon profi site amivel ezt a falrétegződés szimulációt percek alatt meg lehet csinálni, az építész is ezt az oldalt használta. Ingyenes verziója is van, az ingyenes esetén nem megengedett az eredménynek pdf-be való exportálása, de képernyőre kiírja és ha netán kell, Screenshot-ol onnan is leszedhető.

Egy német oldal: www.u-wert.net

Pld. ilyeneket lehet kiszedni belőle:

 
 
 




És íme egy példa a különbségre ha plussz 2cm-es XPS vagy anélkül vesszük a szigetelést.
Az XPS-es verziónál jelentős mértékű párakicsapódás (kondenz) történik a falszerkezetben, míg anélkül semmi kondenz nem keletkezik (bent +20 kint -5 fokos példa figyelembevételével, azaz 25 fokos kinti-benti hőmérsékletkülönbség esetéről beszélünk.

Készítettem volt azelőtt én is egy kézi számítást, hogy a kicsapódási pont, azaz ahol meg tud fagyni a kondenz ne a téglafalban történjen, de ez nem elég, az SD értékek is nagyon fontosak, és arra kell törekedni, hogy bentről kifele haladva minél kisebb legyen az SD érték, és tudjon a keletkezett kondenz elpárologni.

A site szerint az év két szakaszra van osztva: a téli "kondenzációs periódus", amikor pára csapódhat ki a falszerkezetben és az azon kívül álló nyári száradásos periódus, amikor a keletkezett kondenz elpárologhat, a site pontosan mutatja, hogy milyen mennyiségű kondenz per négyzetméter keletkezik a téli periódusban és annak hány nap szükséges a falszerkezeten kifele való elpárolgásához (és igen az EPS-en keresztül is párolog, csak nagyon lassan...)

Íme a két verzió, az egyiknél látszik, hogy:
"Moisture proofing
Dries 37 days
Condensate: 137 g/m²
"
PDF1 letöltés itt


azaz kondenz keletkezik és 37 nap szükséges az elpárolgásához,

a másiknál pedig:
"Moisture proofing
No condensate"

PDF2 letöltés itt




És az EPS-es szigetelésről még egy fontos adat:
oda kell nagyon figyelni a kivitelezésre, mert nem igaz, amit a csomagoláson ír, hogy tűzálló mivelhogy tűzálló anyaggal keverték. Itt is van egy tévhit, ismerősöm mondta, hogy ki si próbálta, és nem ég, mert egy gyufával meggyújtott egy darabkát és nem égett el, kialudt.

Nem igaz, ui. nagyobb tételben, nagyobb hőnél, azaz ha elindult a tűz, másodpercek alatt leég a falról az egész, terjed is a tűz rendesen. Erre példa a pár évvel ezelőtti marosvásárhelyi eset is, rá lehet keresni a youtube-on, vagypedig itt az én bizonyítékom is, megyújtottam egy hordó maradékot és seperc alatt leégett:

Kályhahasználat 48 - Első tél

Kérdezgetik, főleg emailben, hogy akkor mi lett a történet vége, használjuk-e a kályhát stb...
Nos, nem tűntem el, csak sok minden más történt a nagyobb projekttel, azaz házprojekttel, aminek a kályha csak része volt, szóval azokkal voltam elfoglalva, dehát ígértem, hogy írok majd valamikor, amikor erre is marad időm....Íme.

December elsején beköltöztünk a házba, elég keményre sikeredett ez az ősz, megígértem magamnak, hogy ha beköltözünk akkor két hétig alszok, ezt többé kevésbé be is tartottam :-)

Hazajöttek a nővéremék, így másfél hónapig két család laktunk a házban, szóval a teszten nagyrészt átesett. A ház is, és a fűtésrendszere is. És úgy néz ki csinálja a dolgát.

Az építkezést persze sosem lehet abbahagyni, kialudtam magamat, utána építettünk a ház mellé még egy házat, könnyűszerkezetűt, hóból :-) Ez már hamar ment, 3-4 óra alatt meg lehet dobni egy ilyen iglut a gyerekekkel. Ráraktam a régi engedélytáblát, hogy nehogymár háborgassanak a tanácstól :-)

Azt hiszem írtam róla régebb, hogy a kályha m
ellett van egy tőle teljesen független fűtésrendszer is a házban, ami viszont már lefedi az egész házat, arra volt méretezve. Az egy fáskazán+puffer+bojler kombinációval, processzoros vezérlővel, most a tavasszal rákerül még a napkollektor is, szóval egy félautomata rendszer, igazából a fáskazános rendszerekből a legkényelmesebbnek mondható kiépítés(de sajnos nem a legolcsóbb :(      ), december első felében csak azzal fűtöttem, egyrészt tesztelés, másrészt padlószárítások végett is...Két bő hónap távlatából úgy látom, hogy csinálja az is a dolgát, kisebb-nagyobb finomhangolásokat még ejtettünk rajta menetközben. Pár szót majd arról is fogok írni, lévén fűtésrendszer, de most akkor lássuk a kályhát.

Karácsony előtt gyújtottam be először a tömegkályhába, tulajdonképpen bő másfél hónapja használom a tömegkályhát (de párhuzamosan a másik rendszert is, ui. abba kötelező begyújtani a használati melegvíz szempontjából). A padlófűtés-köröket lehúztam a nappaliban, és a szobákban, amiket a tömegkályha lát, és meghagytam a két távoli szobában, amit viszont nem lát a tömegkályha + a csempézett felületeken, a két fürdőszobában is. Így kialakítható egy egyensúly.

Ha nem lenne szükség fával használati melegvizet előállítani és nem merülne fel az igény pld. a fürdőszobák padlóinak a felmelegítésére, és a ház csak akkora lenne amit belát a tömegkályha, akkor úgy gondolom, hogy takarékosabb a tömegkályha a fáskazános rendszernél. És nemcsak azért, mert az automata vezérlés megkíván kicsi "pazarlást" is a fáskazános rendszernél, mint pld. a kazánvédelmi funkció miatt "bennedöglik" a kazánba X liter melegvíz, elég sok kimegy a kéményen is, a fáskazán füstcsöve biza forró amikor dübörög ott a tűz. De egy másik paraszti észrevétel is van: egyszerűen látom mennyi fát rakok az egyikbe és mennyit a másikba....És mennyi hamut hordok ki.
És a mérleg a tömegkályha oldalára/javára billen úgy látom. Csak egy alapadatként: egy hónap tüzelés után (napi 1x gyújtottam be) a tömegkályhában 20-23kg fával, és kb. fél-háromnegyed vödörnyi (10 litres vödör) hamut tudtam kitakarítani a tömegkályha hamuzóteréből. Hagyhattam volna későbbre is, mert annál nagyobb a hamuzótérfogatom, de kíváncsiságból kitakarítottam. Ez így persze valamennyire szubjektív, mert famennyiség stb... össze kellene adni...csak észrevételként írtam le.

Megint egy másik észrevétel:amikor félig pakolom meg a kályhát, akkor a feketesütő enyhén kormos. Mint pld. ezen a képen:

 Amikor pedig megpakolom rendesen, akkor kifehéredik, azaz kiég. Mint ezen az alábbi képen:

Ez a tehéntúrós lepény egy ilyen mennyiségű fa leégetése után készült. 

Ami így égett:

Ezt az alábbi adagot pld. lemértem, ez felel meg a 22,5-23 kg-nak amire a tűzteret méreteztem, tehát ez a normál teliadagja a kályhának, ennél persze lehet tenni kevesebbet is és többet is: 

A nagyobb adagra vigyázni kell mert szétfűti a kályhát, nagy tűz után láttam mikrorepedést megindulni a két tűztérajtó közötti egyik fugában, ami a tűz alábbhagyásával vissza is húzódik, azt most nem tudom megmutatni, mert nem látszik, legközelebb mikor meghajítom még a kályhát akkor lefényképezem, hogy látszodjon a jelenség. Ez a normál kategóriában fut, Lars is leírta az egyik levelében amit az MHA-nak írt. Szóval ismétlem, másfél hónap tüzelés után, nem repedt meg a kályha, azt mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a nagy fémlap(amire az ajtót fogattam) és a téglafal közé betett fehér kőzetgyapot paplan vastagságából sokat nem érdemes lefaragni, az védi ilyen szempontból a kályhát.


Magáról az égésről bevágnék ide két képet, remélem látható, ahogy a másodégési-levegőt szolgáltató lyuk funkcionál: a felfele áramló gázáramba, belövell az oldalról jövő levegő is:

kinagyítva kb így:_

Az áramlástechnikai méretezés szerintem talált, a tavaszi próbatűznél még volt a kondenzáció, ami aggasztott, viszont az azóta megoldódott.
Egész pontosan a decemberi első begyújtásoknál még visszacsorgott valamennyi kondenz a pohárkába, de pár nap múlva megszűnt teljesen. Gondolom az őszi párás-nedves levegő bejuthatott a kinti levegegőbevezető nyíláson és megpárásíthatta belül a kályha járatainak a falát, aminek ki kellett száradnia, utána minden rendben volt.

Ebből azt a következtetést merem még leszűrni, hogy az ellenállásszámítások nagyjából jók voltak, úgy volt kiszámítva, hogy "épp érjen ki" a füst nagy kondenzlecsapódás nélkül, és ez épp a határon össze is jött. Hogy a határon, az jó is, így biztosabb vagyok benne, hogy nem sokat pazarolok, eléggé ki van "facsarva" a füst.

Az itt lévő dolgokhoz tegyük hozzá még azt az információt, hogy legnagyobb igyekezetemre is még csak félszáraz fával tüzelek (de nevezhetjük akár félnedvesnek is), nem volt időm a fával sokat bíbelődni, kereken egy évvel ezelőtt(előző karácsonykor) volt levágva a lábáról és kint tartom most is, valamennyire letakarva, az alól húzigálom ki és vágok össze belőle egykét hétrevalót. Kb. így néz ki most, majd lesz ez másként is, fatartó, előtte 2 évvel megvéve stb..mint a könyvekben...

A nagy tűztérajtó levegőöblítése nagyjából összejött, úgy gondolom, szóval nem kormosodik az üveg, egy hónap használat után is kb .így nézett ki, mint pld.ezen a képen amit ma fényképeztem, a tűztér fala pedig fehér:

A sütőajtóról mindez már nem mondható el, az kb. így néz ki kívülről, be kell világítani, ha látni akarom a kalácsot vagy a kenyeret.

Azt biza, mert sütöttünk benne kenyeret. Ilyet: 

Ez nem a kovászos-pityókás házikenyér, de az mondjuk a tésztarecepttől függ, ez egy gyorstalpalós kenyér, amilyet az elektromos kis kenyérsütőkkel is lehet sütni. De a tömegkályhába is bármikor be lehet dobni. Nem kell hozzá áram...

Kipróbáltuk a kalácsot is:

Ami nagyon finom lett. Egy nagy tűz után készült az is, 15-20 percet volt a kemencében. Finom, puhabelű...

És a túróslepény sem rossz, szépen átsült, mondjuk a feleségem szerint a tészta-receptjén még kell finomítani, nekem és a nagyfiamnak viszont elsőre is nagyon ízlett...

Na, rövidebbre fogva: szerintem a kályha kb. hozta a formáját.

A hőkomfortja megfelel kb. annak amiket mondanak róla, nem túl meleg, de egyenletes, a tűz leégése után pár órával kezd melegebb lenni, 4-5-6 órával utána kellemesen sugároz, úgy, hogy elsétélok mellette ingujjban 3-4 méter távolságban és érzem a kellemes sugárzását, 24 óra múlva a felületét megtapintva még mindig kellemesen meleg, és melegít. Kifűti azt a teret (70-80nm) amire számolva volt. Gyerekkoromban csempekályhánk volt, Anyósom most is azzal tüzel, szóval tudom kb. mik a különbségek. És vannak.

A kicsi fiam mindene, nagyon szeret a közelében császkálni, ha el is unnám a begyújtást miatta nem teszem:

Ugyanakkor kellemes hangulatot ad a háznak, nem bántuk meg, hogy egy kandalló helyett ezt az utat választottuk.

Egy szó mint száz, továbbra is merem ajánlani, aki ilyesmiben gondolkozik, építse meg, vagy építtesse meg, nem fogja megbánni.

A magyar neten szakmai berkekben sajnos elég rossz a hangulat még most is ezt a témát illetően (DIY) , és nem akar javulni az aktuális hangadók miatt, de én továbbra is úgy gondolom, hogy meg lehet oldani házilag is. Nem egyszerű, de meg lehet.

Ez a kályha sem lett tökéletes, de szerintem jó. És csinálja a dolgát. És zárójelben még tetszik is.

Az egy az egyben átültetésre azért én sem buzdítok senkit, mert szinte minden helyzet egyedi, és ez sem egy teljes dokumentáció, ebből is hiányzanak elemek.

Úgy gondolom, hogy az áramlástechnikai méretezések rendben vannak, viszont jó volna kiegészíteni még anyaghasználattal és a tűzterekről kapott további információkkal.

Jó tudni, hogy habár ez a kályha a Lars modellje alapján épült, én nem láttam egyetlenegy "szaki" által készített 6kw-os kivitelezést sem (3,6-4-eseket láttam a neten, amit a téglaméretek, felület nagysága alapján saccolok, és Libik is ilyet dokumentál a könyvében). A tűztér össztérfogatát azt kiszámoltam, de a tűztér arányait pld. csak megsaccoltam, azaz a Lars féle, általam látott tűzterek méreteit extrapoláltam, arányosan nagyobbra raktam... Megtörténhet, ha vannak erre még szabályok, ha valaki megtudja a tuttit írja még hozzá a doksihoz akár egy blog formájában és kerekebb lesz a kép.

És az anyaghasználatot is, ott sem kaptam elegendő infót a neten és jobb híján improvizáltam is, ami lehet ha működik, de az is lehet, hogy van rá jobb/olcsóbb megoldás, ami szintén ugyanúgy működik.

Ezeket az infókat sajnos nagyon védik, még olyat is hallottam, hogy (Magyarországon) a szaki éjszakára letakarta a kályhát, hogy az inas ne tudja kielemezni mi van belül...

Az a helyzet, hogy azzal takarózni, hogy meg akarjuk védeni a hazát és az embereket és ezért nem árulunk el semmit, az badarság. Mert az emberek úgyis fognak építeni ilyet. Ha lenne infó, akkor  kevesebb hibával. Ha pedig ott az infó és nem veszik figyelembe, az már a saját problémájuk.

De megtörténhet az is, hogy a workshopon való jópofizás jobb business mint kályhát építeni még akár nagyon drágán is. Tudni kell, hogy biza a kályhaépítés eléggé "munkás". Aki nem tudja, az megtudja miután nekifog. 

Nem tudom mi a szitu, de mindenképpen sajnálatos.

Magyarországon médiaberkekből szivárgott be ez a fogalom a köztudatba, és egy Do It Yourself fórumon kezdett el belőle nagyobb port kavarni Sz. Péter(Isten nyugtassa), a referenciába DIY blogokat adott meg: 

("Itt egy autentikus vázlat: www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd további linkek: www.diymasonryheater.blogspot.com/ http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html üdv: V11"), és médiás háttérrel akart nekifogni kályhát építeni. Viszont az átlagnál több infóval rendelkezett.

 És persze belebonyolodott ő is mint sok más, elment egyik workshopra, másodikra, elment Dániába stb.. Mert valahonnan meg kellett tanulja, ő ezt már nem tudja elmondani nekünk, de vele takarózni szintén gerinctelenség. Másként is ő már túllépett azon a szinten, hogy hobby, ő már pénzért is épített kályhát. És valószínű céljai voltak a témával. Mert ezzel a témával érdemes és kell is foglalkozni. De azt ne feledjük, hogy DIY fórumot indított a téma kivesézésére, ami átfajult azóta, hogy manapság tabu erről nyilvánosan beszélni, az érdeklődők is ezért írnak emailt, mert nem mernek erről nyíltan beszélni.

Az, hogy netről nem lehet megtanulni kályhát építeni az szerintem emeletes badarság, sajnos az a pár szaki, aki tud tömegkályhát építeni, az foggal-körömmel védi még most is a vackát, annak ellenére, hogy ezt nem ismerik el nyilvánosan. Amit csinálnak az sztem nem helyes. Nem értek egyet az általuk vallott dologgal, hogy "szívműtétet lehet végezni neten keresztül", mint ahogy sok mindent meg is csinálnak a neten az orvostudományban, de tömegkályhát építeni azt nem. Meg, hogy "az IT az más", mert az is tény, hogy általában az IT-seknek lépi át ez a dolog az ingerköszöbét. Tudni kell, hogy vannak IT területek, amelyek 1000x komplexebb dolgokat igényelnek mint egy tömegkályhaépítéshez szükséges információk egybevéve. És nem a weboldalkészítésre gondoltam, sokak azt hiszik erről szól az IT és még oktatják is, azaz hangosan kimondják. IT-ban olyan dolgokat is meg kell oldani, amiktől emberek élete függ, lásd veszélyes területek alkalmazás stb...Igazából messze sem kell menni: a fáskazános vizes - pufferes rendszerek automatizációjánál használt mikroprocesszoros vezérlőt IT-sek programozzák, és biza egyrészt attól is függ, hogy elszáll vagy nem a kazán egy túlfűtés esetén. De ezt csak azért mondom épp, hogy a témánál maradjunk. 

Szerintem a tömegkályha egy nagyon bonyolult dolog és felkészülést kér, szóval komolyan kell venni, de viszont azt meg lehet tanulni. Csak egyelőre még hiányosak az információk amelyek szabadon elérhetőek. Helyette viszont megy a duma a "csodát tehet a tömegkályha" stb. címszókkal....

A tömegkályha nem csoda. De egy nagyon jó kályhatípus, azoknak akikhez passzolnak az alaptulajdonságai. Szóval le kellene szedni ezt az utolérhetetlen csalit az égből, amit az emberek orra előtt vonszolnak, és közelebb vinni az emberekhez. Úgy, ahogy van a valóságban. 

 Én úgy is mondhatom, hogy kicsikanállal szedtem össze a netről ezeket az infókat, és még mindig van/lenne összeszednivaló. De csakazért mert védik. Nem azért mert netről megtanulni nem lehet. Meg lehet, ha le van írva a hogyan és a a mit.

Úgyhogy hajrá tovább...

Kellemetes melegedést.

p.s.

S ja, ha netán akadna olyan egyetemista (építész vagy mittudoménmilyen szakon), aki témájának  szeretné kitűzni a tömegkályhát, én szívesen megengedem, hogy lemérje, hosszanmérje és a valóságban dokumentálja: ha jó azt, ha rossz azt..csak, hogy tisztuljon a kép...

Biztos több haszna lenne, mint megírni egy 'Csodát tehet a tömegkályha' cikket....