Ettől a fejezettől írtóztam a legjobban, ui. egyszintes ház lévén nem rakhatok bármilyen magas kéményt mint amilyet egy akármelyik kályha megkíván.
Azaz rakhatnék de csúnya, ha a kelleténél jobban magasodik a gerinc fölé (gerinc fölé több mint 1m-el nem szeretnék menni)
Ha többszintes ház lenne, és odalőhetnék egy 10m-es kéményt akkor nyugodtan aludnék.
Így pedig számigálok, saccolgatok és ... megpróbálok addig nyújtózni, ameddig a takaróm ér.
Azt szerettem volna, hogy 3 padkát építek a kályhához (egyet az iroda felőli falon, egyet a hálószoba felőli falon és egyet a nappaliba eső szakaszba), sajnos mint az alábbi számításokból is kiderül ehhez sokkal magasabb kéményre lenne szükségem, úgyhogy az iroda felőli padkát startból ejtettem (oda egy független, azaz nem fűtött padkát fogok készíteni...
Nos akkor lássunk hozzá ehhez a talán unalmas és hosszú bejegyzéshez és futtassuk meg / saccoljuk meg a gyakorlatban is az
ellenállásszámítás ( előző bejegyzés) képleteit a különböző járatszakaszokra:
)
A tűztér, sütő, lefele tartó ágak után a padkás rész következik, ami gyorsan vázolva valahogy így nézhet ki:
Megpróbálom
követni a levegő-, gáz
útját a kinti levegőbevezetés csatornájától a kémény tetején való távozásig és
kiszámítani, talán inkább megsaccolni az ellenállásokat az egyes szakaszokra.
Mivel a kéményhuzat elsősorban a kinti levegő hőmérsékletétől függ, azt
feltételezem, hogy +10C fok van odakint (ha ilyen „melegben” még működik a
kályha az nekem már megfelelne, ennél melegebbnél már valószínű kétnaponta
kellene tüzelni benne, ami már nem épp a tömegkályha stílusa...ilyenkor ha szükség lesz járathatom picit a padlófűtést is)
Szóval +10C fokkal dolgozok.
0. Először veszem a levegő útját a tűztérig:
Külső levegőellátás csatornája (ami 1,2 m mélyről jön
fel a kályha aljáig, a hamuzóig, és huzatot generál, ezt onnan tudom, hogy fűtés nélkül is érzem a huzatocskát,
ha a kezemet a nyíláshoz teszem, ui. bent a házban picit melegebb van most mint odakint):
Az előző bejegyzés szerint három komponenst
kell számolnom minden járatszakaszra: nyugalmi nyomás, súrlódási és alaki ellenállás.
Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*1,2*(ról1-ról2); ahol:
Ról1 = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+15/273) /1,07= 1,145473kg/m3 (15 C fok (a
csatornában lévő átlag levegőhőmérsékletet ezzel saccolom, mivel melegedik
felfele, a hamuzónál 20 fok feletti lesz elvileg) )
Ról2 = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+10/273) /1,07= 1,165711kg/m3 (10 C fok,
odakint)
Ról3 = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+0/273) /1,07= 1,20841kg/m3 (0 C fok, odakint)
Tehát
Pny=-9,81*1,2*(1,165711-1,145473)= -0,238242 Pa, (ha 10 C fok,
odakint) mivel felszálló ág, így besegít, tehát negatív előjellel kell
beszámítani.
Érdemes megjegyezni, hogy kinti 0C fok esetén Pny=-9,81*1,2*(1,20841-1,145473)= -0,74089 Pa lenne.
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Ról1 = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+15/273) /1,07= 1,145473kg/m3 (15 C fok-a
csatorna átlaga)
Pd=ról1*vnégyzet/2=1,145473*0,5*0,5/2=0,143184 Pa (szeretnék
még plussz levegőbevezető csövet elhelyezni, hogy a sebesség minél kisebb
lehessen, itt most 0,5m/s-al számolok)
Lj ~ 5m
Dh=16cm
Kf=0,001 (PVC cső)
Lambda = 1 /
( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1/(
1,14+2*log(0,16/0,001) )=0,180237
Ps=0,180237*0,143184 *5/0,16=0,80647Pa
A 16-os PVC cső
2x 90 fokos kanyart vesz be a föld alatt:
Pa=gamma*Pd,
Ahol,
Gamma = 1,2
Pd=ról1*vnégyzet/2=1,145473*0,5*0,5/2=0,143184 Pa (a fenti számításból)
Pa=1,2*0,143184=0,171821Pa
Tehát:
Külső levegőcsatorna
összesen: -0,238242 + 0,80647 + 0,171821 =0,74Pa (kinti 10 C fok esetén)
Természetesen
az is megtörténhet, hogy a hamuzóajtón is adok levegőt párhuzamosan, így mivel
a sebesség feleakkora lesz, az alaki ellenállás és súrlódás 4x kisebb lesz, ez
a nyomásveszteség 0,1-0,2Pa –ra is csökkenhet...
Ehhez még
hozzáadhatjuk a levegő útját a hamuzóból a rostélyon illetve oldalfal nyílásain
keresztül a tűztérig, rostélyon keresztül 1,1Pa-t számítanak, vegyünk akkor
mondjuk egy 1,5Pa-t..
Tehát a levegő
útja a tűztérig, összesen:
1,5+0,74=2,24Pa
Ezután már az
égési gázak útját kell követni (Róf= 1,282kg/Nm3).
maga a tűztér – torok szűkülésig, magassága 99cm.
700 C fokos gázhőmérséklet. V= 1,0823 m/s átlag áramlási sebesség
a tűztérben
viszont a torokban felgyorsul, így vonatkoztatási sebességnek azt veszem
V=3,9325 m/s
Átlagfelület: (2209+352,5)/2= 1280,75 cm2, amit négyzetméterben kifejezve F=0,128075 m2
Kinti levegő hőmérséklete:
10 C fok
1.A Nyugalmi nyomás
Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*0,99*(ról-róf); ahol:
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+700/273)/1,07=0,336166 kg/m3
Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293/(1+10/273)/1,07= 1,16571 kg/m3
Tehát
Pny= 9,81*0,99*(1,16571-0,336166)=8,05 Pa, de mivel
felszálló ág, így besegít, tehát negatív előjellel fogjuk beszámítani:
Pny=-8,05 Pa
1.B Súrlódás
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Pd=róf*vnégyzet/2=0,336166*3,9325 *3,9325 /2=2,5993 Pa
Lj=0,99m
Dh=sqrt(F/3,1415)*2=2*sqrt(0,128075/3,1415)=0,403825m
Lambda = 1/(1,14+2*log(Dh/kf) )=1/(1,14+2*log(0,403825/0,003))=0,185249, kf=0,003 - samottfal
Tehát:
Ps=0,185249*2,5993*0,99/0,403825=1,18 Pa,
Ez természetesen pozitív érték, hiszen igazi
súrlódásként lép fel
1C. Alaki ellenállás
Pa=gamma*Pd
Mivel egyenletesen szűkül a járat
keresztmetszet a torokig, valószínű, hogy a gyakorlatban kisebb lesz az
ellenállás, de én inkább a nagyobbal veszem, azaz mintha tűztér alapterületről
hirtelen torok-keresztmetszetre szűkült volna, így ezzel számolok:
Tűztér alapterülete, A2 = 47*47cm2
Torok keresztmetszete, A1 = 7,5*47cm2
A1/A2=0,16 =>
gamma=0,5
Pd=róf*vnégyzet/2=0,336166*3,9325 *3,9325 /2=2,5993 Pa
Tehát:
Pa=gamma*Pd=0,5*2,5993=1,299 Pa
Összeadva a 3
ellenállást:
1A+1B+1C=-8,05 +1,18+1,299= -5,571 Pa
Tehát az első járat, azaz tűztérben -5,571 Pa „előnyre” teszünk
szert.
2. Második
Ellenállás
szempontjából magát a torok szakaszt átlépjük, lévén, hogy lényeges
szintkülönbség nincs és a hossza elhanyagolható (bele fogjuk viszont számolni a
következő lépésnél, mint „bővülés”, „szűkülésként” az előbb beleszámoltuk)
3. Harmadik, azaz sütő
(„utánégető”) rész
Ha úgy vesszük,
hogy harang, ahol „hömpölyög” a füstgáz a szabad gázáramlásnak megfelelően,
súrlódást nem is kellene talán számítanunk, de megpróbálok rá úgy tekinteni,
mint egy járat, így az ellenállásokat inkább a „rosszabbik esetre” számolom ki.
Szóval, 700 fokos gázhőmérséklet , v=0,627
m/s, felület 47x47cm2,
magasság 33cm.
3.A Nyugalmi nyomás
Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*0,33*(ról-róf); ahol:
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+700/273) /1,07=0,33617
kg/m3
Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293/(1+10/273) /1,07= 1,16571kg/m3
Tehát
Pny= 9,81*0,33*(1,16571-0,33617)= 2,68547 Pa, s mivel
felszálló ág, így besegít, tehát negatív előjellel fogjuk beszámítani:
Pny=-2,68547 Pa
3.B Súrlódás
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Pd=róf*vnégyzet/2=0,336166*0,627 *0,627 /2=0,066 Pa
Lj=0,33m
Dh=0,47m
Lambda = 1 /
( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1/(1,14+2*log(0,47/0,003) )=0,180833
Tehát:
Ps=0,180833*0,066*0,33/0,47=0,00838 Pa,
Ez természetesen pozitív érték, hiszen igazi
súrlódásként lép fel
3C. Alaki
ellenállás
Pa=gamma*Pd
Torokból bővülés történik:
Sütő alapterülete, A2 = 47*47cm2
Torok keresztmetszete, A1 = 7,5*47cm2
A1/A2=0,16 =>
gamma ~ 0,7
Pd=róf*vnégyzet/2=0,336166*0,627 *0,627 /2=0,066 Pa
Tehát:
Pa=gamma*Pd=0,7*0,066 =0,0462 Pa
A 3 összege:
3A+3B+3C=-2,68547+0,00838+0,0462= -2,6309 Pa
Tehát a sütő is még a javunkra dolgozik, ellenállása
-2,6309 Pa
4. Negyedik, azaz „karburátor kilépés”
Itt nyugalmi
nyomásváltozást nem kell számolnunk(vízszintes kilépés), súrlódástól is
eltekintünk a rövid szakasz miatt, csak alaki ellenállást saccolunk, lévén,
hogy ez egy szűkülés majd nyomban utána bővülésnek is felfogható.
500C fokkal
számolunk, sebesség 2m/s, sütő oldal-keresztmetszet 47*33cm2, nyílás nagysága:
275,32 cm2 lenne a karburátor területe, aminek 18,73 cm –es Dh felel meg, persze ezekből kettő van, így kétszer
számoljuk a kapott ellenállást.
4.C1 Szűkülés
Pa=gamma*Pd
A1/A2=275,32/(47*33)=0,1775 => gamma ~ 0,5
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+500/273) /1,07=0,42314
kg/m3
Pd=róf*vnégyzet/2=0,42314*2 *2 /2=0,84628Pa
Tehát:
Pa=gamma*Pd=0,5*0,84628=0,42314Pa
4.C2 Bővülés
Pa=gamma*Pd
A1/A2=275,32/367,1=0,75 => gamma ~ 0,13
Pd=róf*vnégyzet/2=0,423143*2 *2 /2=0,84628 Pa
Tehát:
Pa=gamma*Pd=0,13*0,84628=0,11Pa
Összesen a két karburátor alaki ellenállása, sacc: 2*(0,42314+0,11)=1,06Pa
Ehhez még
hozzáadhatjuk a 2db 90 fokos (gamma 1,2) alaki ellenállást is a karburátorból való
közvetlen kilépés után (ui. lefele fordul a gáz).
Pa=gamma*Pd
Pd=róf*vnégyzet/2=0,423143*2 *2 /2=0,84628 Pa
=> Pa=1,2*0,84628*2=2,03Pa
Tehát a karburátorok ellenállása, összesen: 2,03+1,06=3,09Pa
Ez még mindig az a szint, ahol a tűztér és a
sütő „tolja előre” a gázt...
5. Ötödik, azaz két lefele ág
Fent 500C fok,
lent 300C fok, átlag 400 C fokkal számolunk
Magasságvesztés
kb. -1,8m (a füst lemegy a hamuzó aljáig).
Lényeges
keresztmetszetváltozással itt nem számolhatunk, átlag: 12x75cm2 =>
Dh=0,2069 m
Sebesség v=1,5 m/s
5.A Nyugalmi
nyomás
Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*0,99*(ról-róf); ahol:
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+400/273) /1,07=0,48602
kg/m3
Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293/(1+10/273) /1,07= 1,16571kg/m3
Tehát
Pny= 9,81*1,8*(1,16571-0,48602)= 12 Pa, és mivel
leszálló ág, „terheli a kéményt”, tehát pozitív előjellel fogjuk beszámítani(és
egyszer ui. a nyugalmi nyomás nem függ a keresztmetszettől)
5.B Súrlódás
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Pd=róf*vnégyzet/2=0,48602*1,5*1,5 /2=0,54677 Pa
Lj=1,8m
Dh=0,2069 m
Lambda =1/(1,14+2*log(Dh/kf) )=1/(1,14+2*log(0,2069/0,003))=0,20758
Tehát:
Ps=0,20758*0,54677*1,8/0,2069=0,987 Pa,
Ez természetesen pozitív érték, hiszen igazi
súrlódásként lép fel, a két ágon
összesen 1,97Pa
5C. Alaki ellenállás – mivel nincs lényeges keresztmetszetváltozás,
ettől eltekintek
Tehát a 2
lefele ág összellenállása:
5A+5B+5C=12+1,97=13,97 Pa
Tehát, amit nyertünk "felfele jövet", nem elég "lefele jövet", itt úgy
néz ki, hogy már a kémény huzat szívóerejének is be kell segítsen.
Azt tartom furcsának, hogy Larsnak volt egy „downdraft experiment”-je
az MHA-nál, ahol ha jól emlékszem egy Gömböcöt raktak, kémény nélkül, sőt a
padka is lefele ment vagy 2m-t, a gáz pedig kijutott (arról nem szólt a fáma,
hogy gázként vagypedig egyrésze csöpögött..)
Jól lehűtötték mindenképpen a padkaszakaszon, ami segítette ezt, a hideg
gázak könnyebben süllyednek...
Meg is találtam a linket, imhol:
Gymse Experiment with Lars Helbro
(http://www.mha-net.org/docs/v8n2/wildac12b.htm)
Lars gondolatai a
kísérletről(valami olyasmiket beszél, hogy szerinte kár, azaz energiapazarlás
felmelegíteni a gázt, hogy ki tudjon menni a kéményen és az atmoszférában
szétoszoljon, inkább lehűteni kellene (ezáltal visszanyerni belőle energiát) és
kicsöpögtetni alul…
Lehet ha tévedek a
fenti számításokban, nálam az jött ki, hogy a padlóig sem jut vissza a gáz
magától, Lars Helbro Gömböcénél még annál is mélyebbre ment, őszerinte van egy
“nyomása, ami tolja előre a gázt”, ő így fogalmaz:
“There is no
door, but the opening is reduced to persuade the smoke
to go up into the bell. This is similar to a riser in a rocket stove, and may provide some
pressure to help drive the smoke from the firebox side.”
to go up into the bell. This is similar to a riser in a rocket stove, and may provide some
pressure to help drive the smoke from the firebox side.”
6. Hatodik, azaz padka első része
Ezt elosztom
kétfelé. Az első szakasz a kétoldali kb. 1-1 m-es szakasz lesz (az “U” alak két
szára), ahol elindul a gáz, a kettő összege kb. 2m.
300C fokos gáz.
Áganként 272,11 cm2 (Dh=18,62cm). V=1,5m/s
6.A
Pny=0, mivel vízszintes járatok, ez zéró.
6.B Súrlódás
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+300/273) /1,07=0,57084
kg/m3
Pd=róf*vnégyzet/2=0,57084 *1,5 *1,5 /2=0,642195 Pa
Lj=1m
Dh=0,1862m
Lambda = 1 /
( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,1862/0,003) )=0,21161
Tehát:
Ps=0,21161*0,642195 *1/0,1862=0,729833 Pa,
Pozitív érték, hiszen igazi súrlódásként lép fel, a két
ágon összesen 1,459666Pa
6C. Alaki ellenállás
Amikor a függőleges
járat 90 fokos kanyart vesz be ( keresztmetszet nem változik, 272,11 cm2 ):
Pa=gamma*Pd,
Ahol,
Pd=róf*vnégyzet/2=0,57084 *1,5 *1,5 /2=0,642195 Pa
90 fokos kanyarnál gamma=1,2
Pa=1,2*0,642195=0,770634Pa
(ez mindkét járatnál van, 2x számoljuk)
A baloldali járatnak lesz még egy 2x 45 fokos beleömlése az egyesített
járatba, gamma=0,4:
Pa=2*0,4*0,642195=0,5137Pa
Tehát a két
padka első szakasz összellenállása:
6A+6B+6C=0+2*0,729833+2*0,770634+0,5137 =3,5146
Pa
6’ . Hatodik, azaz padka hátsó része (hálószobába belógó rész)
6’A. =0
6’B. Súrlódás
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+200/273) /1,07=0,69152
kg/m3
Pd=róf*vnégyzet/2=0,69152*1,5 *1,5 /2=0,77796 Pa
Lj=1,45+0,8=2,25m
Dh=0,1862m
Lambda = 1 /
( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,1862/0,003) )=0,21161
Tehát:
Ps=0,21161*0,77796*2,25/0,1862=1,9892 Pa,
6’C. Alaki ellenállás
4db 45 fokos kanyart vesz be a padka(igazából kerekített téglákkal fogom kidolgozni a kanyart) + 1db 90
fokosat ( keresztmetszet nem változik, 272,11 cm2 ):
Pa=gamma*Pd,
Ahol,
Pd=róf*vnégyzet/2=0,69152*1,5 *1,5 /2=0,77796 Pa
45 fokos kanyarnál gamma=0,4
90 fokos kanyarnál gamma=1,2
Pa=(4*0,4+1,2)* 0,77796
=2,17Pa
Tehát a kályha hátoldali padkájának összellenállása(a padkák egyesüléséig):
0+6’B+6’C=0+1,9892+2,17=4,1592 Pa
Ha nem lenne a
hátsó padka, akkor csak:
Ps=0,21161*0,77796*1,45/0,1862=1,2819Pa
Pa= (1,2)* 0,77796=0,9335Pa
Ps+Pa=1,2819+0,9335=2,2154Pa, azaz 4,1592-2,2154=1,9438Pa-al kevesebb lenne!!!
(ezt a "tartalékomat" úgy fogom felhasználni, hogy súberrel kiiktathatóvá teszem ezt a padkát és ha a szükség megkívánja, akkor lezárom ezt a padkaszakaszt)
7. Hetedik,
Azaz az egyesített padka, a padka utolsó
szakasza.
200C fokos gáz. 449,26 cm2 (Dh=23,92
cm). V=1,5m/s
7.A
Pny=0, mivel vízszintes
járatok, ez zéró.
7.B Súrlódási ellenállás
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+200/273) /1,07=0,69152
kg/m3
Pd=róf*vnégyzet/2=0,69152 *1,5 *1,5 /2=0,77796 Pa
Lj=0,55m
Dh=23,92 cm
Lambda = 1 /
( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,2392 /0,003) )=0,20229
Tehát:
Ps=0,20229*0,77796 *0,55/0,2392=0,361854 Pa,
7C. Alaki ellenállás
Amikor a padka 2x
45 fokos kanyart vesz be a segédkéménybe csatlakozásnál:
Pa=gamma*Pd,
Ahol,
Pd=róf*vnégyzet/2=0,69152 *1,5 *1,5 /2=0,77796 Pa
45 fokos kanyarnál gamma=0,4
Pa=2*0,4*0,77796 =0,622368Pa
Tehát az
egyesített padka összellenállása:
7A+7B+7C=0+0,361854 +0,622368=0,98422Pa
8. Nyolcadik:
A segédkémény, ami valószínű kb 1,2m magas lesz (Schiedel /
Leier-eknél valahol ebben a magasságban lehet belecsatlakozni).
Ezen a
szakaszon egy 160 C fokos levegővel
számolok, szintén 1,5 m/s:
F= 411,26 cm2 ( Dh=22,89 cm)
8.A Nyugalmi nyomás „nyereség”
Pny=g*h*(ról-róf)=9,81*1,2*(ról-róf); ahol:
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+160/273) /1,07=0,7554
kg/m3
Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293//(1+10/273) /1,07= 1,165711kg/m3
Tehát
Pny= 9,81*1,2*(1,165711-0,7554)= 4,830181 Pa, de mivel
felszálló ág, így besegít, tehát negatív előjellel fogjuk beszámítani:
Pny=-4,830181 Pa
8.B Súrlódási ellenállás
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+160/273) /1,07=0,7554
kg/m3
Pd=róf*vnégyzet/2=0,7554*1,5 *1,5 /2=0,849825 Pa
Lj=1,2m
Dh=22,89 cm
Lambda = 1 /
( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,2289 /0,003) )=0,20387
Tehát:
Ps=0,20387*0,849825*1,2/0,2289=0,908277 Pa,
8C. Alaki ellenállás
Amikor a segédkémény
2x 45 fokos kanyart vesz be a keménybekötésnél:
Pa=gamma*Pd,
Ahol,
Pd=róf*vnégyzet/2=0,7554*1,5 *1,5 /2=0,849825 Pa
45 fokos kanyarnál gamma=0,4
Pa=2*0,4*0,849825 =0,67986Pa
Tehát segédkémény
összellenállása:
8A+8B+8C=-4,830181+0,908277+0,67986=-3,242Pa
9. Kémény
Ehhez még
hozzászámolhatjuk a kémény súrlódási ellenállását is(alaki ellenállás ott nincs, hiszen egyenesen tart felfele és keresztmetszetváltozás sem lesz), átlaghőmérséklet
(160+80)/2=120 C fok:
Ps=Lambda*Pd*Lj/Dh;
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+120/273) /1,07=0,83229
kg/m3
Pd=róf*vnégyzet/2=0,83229*1,5 *1,5 /2=0,936326 Pa
Lj=5,5m
Dh=22cm
Kf=0,002 samottcső esetén
Lambda = 1 /
( 1,14+2*log(Dh/kf) )=1 / ( 1,14+2*log(0,22/0,002) )=0,19147
Ps=0,19147*0,936326*5,5/0,22=4,48Pa
Összesítve:
- levegőbevezetés
csatorna + levegőadagolás a tűztérbe = 2,24Pa
- kályha+kéménybekötés
=14,27412
- kémény
összellenállása = 4,48Pa
A teljes
rendszer összellenálása
(a fenti 3 érték összege): 20,99412 Pa
Tehát minimum ennyi
kell legyen a kémény huzata:
Pz=( ról-róf)*g*h>=20,99412Pa
Azaz
h>=20,99412/(9,81*( ról-róf))
(160+80)/2=120C
fok átlag füstgázhőmérséklettel számolva és kinti 10C fokos levegőhőmérsékletet:
Róf= 1,282kg/m3 /(ft*fs)=1,282/(1+120/273)/1,07=0,83229 kg/m3
Ról = 1,293 kg/m3 / /(ft*fs)=1,293/(1+10/273)/1,07= 1,16571 kg/m3
h>=20,99412/(9,81*( 1,16571-0,83229))
Azaz:
h>=6,41m
(aktív kéménymagasság)
(ez sajnos túl sok, ezzel 1,9 m-rel kerülnék a tetőgerinc fölé)
Ha kiiktatom a hátsó padkát (-1,9438 Pa ellenállással kevesebb lesz), és szobából táplálom
levegővel (-0,74Pa-al, azaz a külső levegőbevezető csatorna ellenállásával
szintén kevesebb lesz)
h>=5,59
((azaz aktív kéménymagasságra lesz szükségem)
Ezzel 1,09 m-re
nyúlik a kémény a tetőgerincem fölé, nevezzük úgy, hogy elcsúszik, ennél nagyobb már csúnyácska
lenne…
A kémény viszont a
padlótól indul, tehát ehhez hozzáadva a segédkémény magasságát (1,2m),
Az jön ki, hogy
minimum 6,79m magas kéményt kell vásárolnom.
Valószínű úgy fogom
csinálni, hogy megveszem a 7m-es kéményt, és az utolsó elemet(kb. 30cm-33cm) csak tüzeléspróba
után rakom fel a helyére, ha szükség lesz rá, illetve megcsinálom a hátsó padkát
is, de kiiktatható formában (súberrel elzárható formában), és ha a tüzeléspróba
azt hozza, ki, hogy nem működik a második padkával a kályha, akkor lezárom a
padkát…
Megjegyzendő, hogy ezek a számítások kinti +10 fok és fával telepakolt
tűztérrel voltak, tehát maximális füstgáz térfogatárammal, ha pedig kisebb
famennyiséggel és hosszab tüzelési időt választok valószínű, hogy kisebb
áramlási sebességek jönnek ki, azaz kisebb kályha ellenállás, tehát nem kizárt,
hogy nyugisan használhatom majd a hátsó padkát is (amit nagyon szeretnék
persze).
Ha pedig nem, hát akkor nem...Akkor úgy tekintek rá mint egy kályhához
ragasztott fűtetlen padka, és marad fűtve az egyetlen padkám, amelyik a
kéménnyel köti össze a kályhát.
Ha kint hidegebb a levegő mint +10C fok, akkor mégjobban működik, ha pedig melegebb van, nem biztos, hogy műkodik, azaz kimegy a füst...
Ez van. Harang rendszerűvel valszínű szebbek lennének a számok(egy kettősharang
kályha kisebb huzatigényű, állítólag belefér a 15Pa-ba)...No de azt majd máskor..:-)