A háznak a külső szigeteléséről lenne szó és a "szuszog / nem szuszog" témakörről.
1. Egyre inkább teret hódít a kőzetgyapottal való szigetelés az állami támogatás (ami keveseknek adatik meg) mellett az előnyös tulajdonságai miatt: 1000 fokig tűzálló, tényleg elégethetetlen anyag, és nagyon jó a páraateresztő képessége (az az ún. SD érték, utána lehet nézni a neten a definícójának), ezért sokan azt mondják, hogy "nem penészedhet".
2. A másik tendencia amit nálunkfelé egyre többet látok, hogy az agyagtéglafalat egyáltalán nem szigetelik le, hanem odalőnek egy 40cm + vastag falat és azt mondják ez bőven elég és így legalább "szuszog" a ház és nem penészedhet.
Szerintem mind a két fenti nézet téves.
A penészesedést nem lehet megelőzni pusztán a fal páraáteresztőképességével játszadozva. Amennyi sok vízpára termelődik egy átlagos házban a főzés, mosás, fürdés, melegvízhasználat és kilélegzés következtében, nos, az a mennyiség egyáltalán nem tud kipárologni a falon és szigetelésen keresztül (csak olyan kevés mértékben, ami nem elegendő a penészesedés megelőzéséhez). Szintén utána lehet nézni a neten a mennyiségeknek.
A gyakorlatban:
mind a két fenti esetre tudok példát a környezetemből:
az egyik 30-as porotherm téglafalas ház, 15cm-es kőzetgyapottal, a ház teljesen kiszáradt, vakolás és külső szigetelés után nem laktak benne 2 évet, és a beköltözést első telében az egyik helyiségben / bútor mögött megjelent a penész.
A másik a 47cm-es porotherm agyagtéglafal, külső vakolással és szigetelés nélkül, ott is penész jelent meg az első télen (az is igaz, hogy itt már nem volt 2 év száradás, hanem elkészülést követő őszi beköltözés.
Szerintem ha a penészesedést akarjuk kizárni akkor 2 dolog fontosabb mindennél: egyik, hogy a szellőztetést kell tudni megoldani hatékonyan, ha nem használunk szellőztető berendezést a minden szobácskában jól méretezett ablak szerintem kötelező, minél nagyobb, annál jobb, minél nagyobb a magassága, annál jobb, ui. alul jön be a hideg levegő és felül tud kényelmesen távozni a meleg, szóval rövidebb idő alatt kiengedi a vízpárát (különösen igaz fürdőszobákra, de szerintem egy gardróbra is kötelező az ablak..). A másik, hogy ne legyenek durva hőhidaink a falak mentén (legtöbbször a lábazatnál szokott ez elcsúszni és a fal tetején, ahol a fal a padlástérrel találkozik, no meg az ablakok körül szokott kevesebbre sikeredni a szigetelés.
Ha a fenti két dolog megadatik, egy átlagos szigetelésű háznál nem sok esélye marad a penésznek.
Ugyanakkor, lehet akár kőzetgyapottal is szigetelve a ház, ha a fenti két dolog nincs meg, megjelenhet a penész.
S most vegyük az én esetemet, én legalábbis tanultam belőle:
Eredetileg én is húztam az "ökó-bió" féle dumák felé és kőzetgyapot-szigetelést szerettem volna a házra.
Amit a mai napig is úgy tartom, hogy felraknám. Ha valaki fizetné nekem :-)
Az én esetemben a kőzetgyapot és EPS-es szigetelés közti árkülönbség 10000lej (kb. 2200EUR) lett volna, ez csak ÁRKÜLÖNBSÉG, azaz ennyivel lett volna több a kőzetgyapotos megoldás ára.
Van ugye a kőzetgyapot ára, de a kellékek is drágábbak hozzá, drágább felfogató tipnik, drágább ragasztóanyag, drágább színfestés, nehezebb vele dolgozni stb..szóval a végeredmény hasonló nagyságrend volt nálam, mint amit írtam.
Szóval pénzügyi okok miatt az EPS mellett döntöttem.
Kivétel a kémény két oldalán futó 1-1m-es sáv amit tűzvédelmi szempontból, a magam megnyugtatására kőzetgyapottal szigeteltem.
De az a helyzet, hogy EPS esetén sem mindegy a HOGYAN.
A cégektől akik árulják zéró információ szerezhető be arról, hogy miből mennyit érdemes.
Nekik eladó, szóval minél több.
Eredetileg úgy gondoltam, hogy a 30-as téglafalamra rakok egy 15-ös EPS-t, de kis pénzügyi eszmefuttatás után úgy láttam a 20cm-es szigeteléssel jobban járok, úgy értem mennyivel kerül többe per mennyivel több fát spórolok meg 10-20-30 éves távlatban.
A 20-as szigetelés a vastagságát tekintve szinte megfelelne egy passzívház követelménynek a mi éghajlatunkon, persze ettől még nem lesz passzívház a ház, nem is volt kitűzve az, oda még lenne egy jópár más feltétel aminek nem felel meg. De nem is volt ez szempont az építkezés kezdetekor sem.
Ugyanakkor azt is szerettem volna, hogy a végeredmény minél "keményebb" legyen, szóval rá szerettem volna rakni még egy 2cm-es XPS-t (lépésálló "iporka"), azt hálózva, cementes anyaggal behúzva, hogy bőven bírjon el egy létranekitámasztást pld.
Hálistennek vásár előtt felhívtam egy ismerősöm által közvetített passzívház-építészt.
Aki telefonon nem vágta rá egyből a jót vagy rosszat, hanem azt mondta csinál egy szimulációt és visszahív.
A végeredmény: a plussz 2 cm-es XPS nem javasolt rá, mivel azzal már annyi vízpára termelődik a falban, ami nem jó. Egyszóval nem lehet, nem érdemes csak úgy hasból "iporkázni".
De a 2cm nélkül jó, azaz kinti és benti 25 fokos hőmérsékletkülönbség esetén 0 kondenz keletkezik a falrétegződésben.
Van egy nagyon profi site amivel ezt a falrétegződés szimulációt percek alatt meg lehet csinálni, az építész is ezt az oldalt használta. Ingyenes verziója is van, az ingyenes esetén nem megengedett az eredménynek pdf-be való exportálása, de képernyőre kiírja és ha netán kell, Screenshot-ol onnan is leszedhető.
Egy német oldal: www.u-wert.net
Pld. ilyeneket lehet kiszedni belőle:
És íme egy példa a különbségre ha plussz 2cm-es XPS vagy anélkül vesszük a szigetelést.
Az XPS-es verziónál jelentős mértékű párakicsapódás (kondenz) történik a falszerkezetben, míg anélkül semmi kondenz nem keletkezik (bent +20 kint -5 fokos példa figyelembevételével, azaz 25 fokos kinti-benti hőmérsékletkülönbség esetéről beszélünk.
Készítettem volt azelőtt én is egy kézi számítást, hogy a kicsapódási pont, azaz ahol meg tud fagyni a kondenz ne a téglafalban történjen, de ez nem elég, az SD értékek is nagyon fontosak, és arra kell törekedni, hogy bentről kifele haladva minél kisebb legyen az SD érték, és tudjon a keletkezett kondenz elpárologni.
A site szerint az év két szakaszra van osztva: a téli "kondenzációs periódus", amikor pára csapódhat ki a falszerkezetben és az azon kívül álló nyári száradásos periódus, amikor a keletkezett kondenz elpárologhat, a site pontosan mutatja, hogy milyen mennyiségű kondenz per négyzetméter keletkezik a téli periódusban és annak hány nap szükséges a falszerkezeten kifele való elpárolgásához (és igen az EPS-en keresztül is párolog, csak nagyon lassan...)
Íme a két verzió, az egyiknél látszik, hogy:
"Moisture proofing
Dries 37 days
Condensate: 137 g/m²
"
PDF1 letöltés itt
azaz kondenz keletkezik és 37 nap szükséges az elpárolgásához,
a másiknál pedig:
"Moisture proofing
No condensate"
PDF2 letöltés itt
És az EPS-es szigetelésről még egy fontos adat:
oda kell nagyon figyelni a kivitelezésre, mert nem igaz, amit a csomagoláson ír, hogy tűzálló mivelhogy tűzálló anyaggal keverték. Itt is van egy tévhit, ismerősöm mondta, hogy ki si próbálta, és nem ég, mert egy gyufával meggyújtott egy darabkát és nem égett el, kialudt.
Nem igaz, ui. nagyobb tételben, nagyobb hőnél, azaz ha elindult a tűz, másodpercek alatt leég a falról az egész, terjed is a tűz rendesen. Erre példa a pár évvel ezelőtti marosvásárhelyi eset is, rá lehet keresni a youtube-on, vagypedig itt az én bizonyítékom is, megyújtottam egy hordó maradékot és seperc alatt leégett:
