Elég mostohán bánok ezzel a kályhadologgal, az elmúlt hónapból több mint 3 hetet nem foglalkoztam vele, na dehát ez van: más dolgaimat is kell rendeznem, kis betegség is beütött, no meg a szabadság is lecsapott, tengermart, miegymás...
De ott folytatom, ahol abbahagytam.
Azaz kis stílusváltás, a köpenyt viszem tovább egy darabig, hogy változzon.
Kiraktam a tűztérajtó előtti küszöböt és pár sort a köpenyből.
A küszöbhöz normál ívestéglát használtam élére állítva, leraktam a földre, picit ívesen ahogy az alábbi fotón is látszik majd levágtam őket méretre.
S kb ilyen lett a helyére rakva....
Az ajtókeret és a köpenytéglák között is vezetek egy réteg kerámiapaplant a tágulási rés, nomeg a tömítés végett. Gondolhatnánk, hogy minek a kályha ha a frontját leszigeteljük, de az az igazság, hogy még mindig többet melegít a front mint a kályha többi oldallapjai, ui. az tűztérajtó üvegjén és az öntöttvas részeken keresztül sokkal nagyobb a hőleadás mint a téglával burkolt felületeken. Most unom kikeresni a könyvből, de ha jól emlékszem vajmi 5-8-szoros a tégla hőátbocsátásához viszonyítva. Szóval jön ki meleg elől is...
Felállítottam a cérnákat is a plafonból, hátha elviselhetően fel tudom így rakni a függőlegest...
A cérnák alsó végei szabadon lógnak, hogy tudjak férni - mozogni tőlük, s amikor csak kell egy téglával vagy a képen látható deszkákkal nekifeszítem a függőlegesnek...
Itt körvonalazódni látszik a hálószobába belógó fűtött padka....
A "visszasmaccal" elhagyott fűrészfogszerű rész azért van úgy hagyva, hogy ott majd később "beleszövöm" a szoba falába...
A kartonlap természetesen kivevődik ahogy haladok fennebb, csak azért van oda betéve, hogy a behulló agyaghabarcs ne tömje be a légrést, azaz a köpeny ne érjen hozzá a samottmaghoz, mert az szétnyomhatná ugyebár hőtáguláskor...
Folytatása következik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése